Bevallom, egy ideig csak nézegettem, gusztáltam a kis kötetet az íróasztalom sarkán. A cím száraz kattogása tartott vissza vagy az előző kötet emléke, nem tudom.
2018. november 14., 12:032018. november 14., 12:03
2018. november 14., 12:072018. november 14., 12:07
Szívesebben gondoltam vissza arra a táncos lábú, csengő hangú kamaszlányra, akit annak idején, a nyolcvanas évek végén, nem lehetett nem észrevenni a szép emlékű Brassai-líceum Bogáncs néptánccsoportjának színpadán, miközben tartással, méltósággal járja a mezőségit, szívmelengetően énekli a székely vagy csángó keserveseket…
Nos, az első kötet úgy él emlékezetemben, mint a megszaggattatott sors sötéten felbugyogó, feltartóztathatatlan lávaömlése, amelynek szétfröccsenő cseppjei életre szóló nyomot hagynak, fájnak, égetnek… Akkor mintegy önkéntelenül ugrott be számomra József Attila szállóigévé vált, cseppet sem derülátó sora: „Éltem – és ebbe más is belehalt már.”
Amikor végül felütöttem az új kötetet, a nyitóvers akarva-akaratlanul meghökkenést váltott ki belőlem (a sokat olvasó ember jól tudja, milyen zavarba ejtő tud lenni egy megnyitott és be nem zárt zárójel…), de a hökkenet egyben kíváncsiságot szül. Azt is láttam, hogy a szerző Csengének, másodéves színinövendék lányának dedikálja a kötetet, s ez valahogy megnyugtatott. Igen, úgy érzem, ez a kötet már nem annyira a sebek feltépése, a zsigeri fájdalom és kétségbeesés feltörése – bár olykor még fel-felbuzog a forrongó magma: záporoznak a megválaszolatlan kérdések, zakatol a kérdezz-felelek, velőbe hasít a kórházi falak vakító fehérsége… De tágul a horizont, érezhető a vihar utáni lecsendesülés, a tárgyak visszanyerik körvonalaikat, a súlypontok a helyükre rázódnak: gyerekek, család, mindennapi munka, apró-cseprő napi gondok, előtérbe kerül az élet.
Egyébként József Attila szinte a kötet elejétől végigkísér bennünket – hogy úgy mondjam, kibújik, mint szög a zsákból egy-egy sorok közötti olvasatból, összecsengő rímpárból (taní-tani), s úgy vélem, itt-ott felsejlik Hervay Gizella és Szilágyi Domokos, s más költőelődök árnya is, s persze a kortársaké, a költőbarátoké (akiket e sorok írója, sajnos, már kevésbé ismer…). De József Attilánál maradva: örömömre szolgál, hogy ez a kötet inkább a „születtem, elvegyültem és kiváltam” magabízóbb, bensőségesebb hangulatára hajaz.
S a kötet zárásaként a hátsó borító fülverséről már az irónia, akár a vaskosabb humor kíséri az olvasót, no meg a fényképről a szerző mókás félmosolya…
Jakab Márta
Lőnhárt Melinda, Szaggatott. Kiadta a Várad kulturális folyóirat. Nagyvárad, 2018. A kolozsvári költő második verseskötetét nemrég mutatták be a kincses városi Vallásszabadság Házában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!