Bevallom, egy ideig csak nézegettem, gusztáltam a kis kötetet az íróasztalom sarkán. A cím száraz kattogása tartott vissza vagy az előző kötet emléke, nem tudom.
2018. november 14., 12:032018. november 14., 12:03
2018. november 14., 12:072018. november 14., 12:07
Szívesebben gondoltam vissza arra a táncos lábú, csengő hangú kamaszlányra, akit annak idején, a nyolcvanas évek végén, nem lehetett nem észrevenni a szép emlékű Brassai-líceum Bogáncs néptánccsoportjának színpadán, miközben tartással, méltósággal járja a mezőségit, szívmelengetően énekli a székely vagy csángó keserveseket…
Nos, az első kötet úgy él emlékezetemben, mint a megszaggattatott sors sötéten felbugyogó, feltartóztathatatlan lávaömlése, amelynek szétfröccsenő cseppjei életre szóló nyomot hagynak, fájnak, égetnek… Akkor mintegy önkéntelenül ugrott be számomra József Attila szállóigévé vált, cseppet sem derülátó sora: „Éltem – és ebbe más is belehalt már.”
Amikor végül felütöttem az új kötetet, a nyitóvers akarva-akaratlanul meghökkenést váltott ki belőlem (a sokat olvasó ember jól tudja, milyen zavarba ejtő tud lenni egy megnyitott és be nem zárt zárójel…), de a hökkenet egyben kíváncsiságot szül. Azt is láttam, hogy a szerző Csengének, másodéves színinövendék lányának dedikálja a kötetet, s ez valahogy megnyugtatott. Igen, úgy érzem, ez a kötet már nem annyira a sebek feltépése, a zsigeri fájdalom és kétségbeesés feltörése – bár olykor még fel-felbuzog a forrongó magma: záporoznak a megválaszolatlan kérdések, zakatol a kérdezz-felelek, velőbe hasít a kórházi falak vakító fehérsége… De tágul a horizont, érezhető a vihar utáni lecsendesülés, a tárgyak visszanyerik körvonalaikat, a súlypontok a helyükre rázódnak: gyerekek, család, mindennapi munka, apró-cseprő napi gondok, előtérbe kerül az élet.
Egyébként József Attila szinte a kötet elejétől végigkísér bennünket – hogy úgy mondjam, kibújik, mint szög a zsákból egy-egy sorok közötti olvasatból, összecsengő rímpárból (taní-tani), s úgy vélem, itt-ott felsejlik Hervay Gizella és Szilágyi Domokos, s más költőelődök árnya is, s persze a kortársaké, a költőbarátoké (akiket e sorok írója, sajnos, már kevésbé ismer…). De József Attilánál maradva: örömömre szolgál, hogy ez a kötet inkább a „születtem, elvegyültem és kiváltam” magabízóbb, bensőségesebb hangulatára hajaz.
S a kötet zárásaként a hátsó borító fülverséről már az irónia, akár a vaskosabb humor kíséri az olvasót, no meg a fényképről a szerző mókás félmosolya…
Jakab Márta
Lőnhárt Melinda, Szaggatott. Kiadta a Várad kulturális folyóirat. Nagyvárad, 2018. A kolozsvári költő második verseskötetét nemrég mutatták be a kincses városi Vallásszabadság Házában.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
szóljon hozzá!