
Bevallom, egy ideig csak nézegettem, gusztáltam a kis kötetet az íróasztalom sarkán. A cím száraz kattogása tartott vissza vagy az előző kötet emléke, nem tudom.
2018. november 14., 12:032018. november 14., 12:03
2018. november 14., 12:072018. november 14., 12:07
Szívesebben gondoltam vissza arra a táncos lábú, csengő hangú kamaszlányra, akit annak idején, a nyolcvanas évek végén, nem lehetett nem észrevenni a szép emlékű Brassai-líceum Bogáncs néptánccsoportjának színpadán, miközben tartással, méltósággal járja a mezőségit, szívmelengetően énekli a székely vagy csángó keserveseket…
Nos, az első kötet úgy él emlékezetemben, mint a megszaggattatott sors sötéten felbugyogó, feltartóztathatatlan lávaömlése, amelynek szétfröccsenő cseppjei életre szóló nyomot hagynak, fájnak, égetnek… Akkor mintegy önkéntelenül ugrott be számomra József Attila szállóigévé vált, cseppet sem derülátó sora: „Éltem – és ebbe más is belehalt már.”
Amikor végül felütöttem az új kötetet, a nyitóvers akarva-akaratlanul meghökkenést váltott ki belőlem (a sokat olvasó ember jól tudja, milyen zavarba ejtő tud lenni egy megnyitott és be nem zárt zárójel…), de a hökkenet egyben kíváncsiságot szül. Azt is láttam, hogy a szerző Csengének, másodéves színinövendék lányának dedikálja a kötetet, s ez valahogy megnyugtatott. Igen, úgy érzem, ez a kötet már nem annyira a sebek feltépése, a zsigeri fájdalom és kétségbeesés feltörése – bár olykor még fel-felbuzog a forrongó magma: záporoznak a megválaszolatlan kérdések, zakatol a kérdezz-felelek, velőbe hasít a kórházi falak vakító fehérsége… De tágul a horizont, érezhető a vihar utáni lecsendesülés, a tárgyak visszanyerik körvonalaikat, a súlypontok a helyükre rázódnak: gyerekek, család, mindennapi munka, apró-cseprő napi gondok, előtérbe kerül az élet.
Egyébként József Attila szinte a kötet elejétől végigkísér bennünket – hogy úgy mondjam, kibújik, mint szög a zsákból egy-egy sorok közötti olvasatból, összecsengő rímpárból (taní-tani), s úgy vélem, itt-ott felsejlik Hervay Gizella és Szilágyi Domokos, s más költőelődök árnya is, s persze a kortársaké, a költőbarátoké (akiket e sorok írója, sajnos, már kevésbé ismer…). De József Attilánál maradva: örömömre szolgál, hogy ez a kötet inkább a „születtem, elvegyültem és kiváltam” magabízóbb, bensőségesebb hangulatára hajaz.
S a kötet zárásaként a hátsó borító fülverséről már az irónia, akár a vaskosabb humor kíséri az olvasót, no meg a fényképről a szerző mókás félmosolya…
Jakab Márta
Lőnhárt Melinda, Szaggatott. Kiadta a Várad kulturális folyóirat. Nagyvárad, 2018. A kolozsvári költő második verseskötetét nemrég mutatták be a kincses városi Vallásszabadság Házában.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!