Szabó István új filmje, Az ajtó az érzékeny nézőknek szól

Az egyik ilyen jelenetről Szabó István elmondta: a számítógépes animáció miatt húzták ki végül, „idegennek” érezték a lélektelen technikát a színészek által megjelenített érzelmekkel szemben. „Arról a jelenetről van szó, amikor Magda belép Emerenc szobájába, és azok a régi, szúette bútorok az első érintésre szétporladnak. Amikor azonban öszszevágtuk a filmet, azt éreztem, hogy nem illik ez a technika a tekintetek fényéhez” – magyarázta a rendező. Kitért arra is, hogy tartott az állatokkal való munkától, végül azonban Horkai Zoltán állatvédő és állatidomár segítségével gond nélkül forgatták le a jeleneteket Violával, a kutyával, valamint Emerenc macskáival.

Arra a kérdésre, hogy miért esett a választása Emerencként Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznőre, amikor a regényben Helen Mirrennél sokkal erőteljesebb fizikai alkat jelenik meg, Szabó István azt felelte, hogy ő csak hű akart lenni Szabó Magda leírásához. „Azt írta, hogy Emerenc egy királynő. Királynői a tartása, a viszonya a világhoz, a természethez. Így amikor kiderült, hogy nemzetközi koprodukcióban készülhet el a film, rögtön Helen Mirrenre gondoltam” – fogalmazott a Kossuth-díjas alkotó, majd megjegyezte, a színésznő maga is az egyik legfontosabb szerepének nevezte Emerenc figuráját.

perjes Károlyról, aki a filmben Tibort, Magda férjét játssza, a rendező elmondta, hogy mintegy harmincéves munkakapcsolat fűzi őket össze, ő játszotta a Rokonok egyik főszerepét, a Hanussenben Nowotny Tibor kapitányt, de feltűnt a Redl ezredes egyik fontos mellékszerepében is. Arra a kérdésre, hogy vajon a külföldi nézők megértik-e a történet mélyebb jelentésrétegeit, a rendező azt felelte, hogy ebben csak reménykedni tud. A film nemzetközi premierjét a magyar bemutató után két nappal tartják Németországban március 9-én, ezt követően országos forgalmazásba kerül.

Arra a kérdésre, hogy milyen esélyekkel indulhat a magyar moziban az irodalmi adaptáció, a rendező azt felelte, hogy Az ajtó egy érzékeny nézői rétegnek készült. „Olyanoknak szerettem volna kedvezni, akik szeretnek elgondolkozni bizonyos kérdéseken, akik egy-egy történet tanulságait szívesen összevetik a maguk életével” – mutatott rá Szabó István.