
"Az igazi elismerés az, hogy ennyi embert látok egy moziteremben, ekkora közönséggel tíz éve nem találkoztam" - mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező a szerb fővárosban péntek este, amikor átvette a belgrádi nemzetközi filmfesztivál, a 46. FEST életműdíját, a Belgrádi győztes nevet viselő szobrocskát.
2018. február 24., 11:562018. február 24., 11:56
2018. február 25., 03:182018. február 25., 03:18
Mint mondta: nem először jár Belgrádban. Szerb barátait említve, nagy tisztelettel beszélt Ljubisa Samardzicról, Surda egykori megformálójáról, aki tavaly hunyt el, valamint a vajdasági magyar származású Eva Rasról és Dusan Makavejev rendezőről. A filmünnepet a díj átvétele után a magyar rendező nyitotta meg, mégpedig a következő szavakkal: "Van egy titkom, amit most megosztok Önökkel: a fesztivál megnyílt." A megnyitó előtti sajtótájékoztatón
Kiemelte, hogy szerinte kétféle film létezik: jó és rossz. "Persze ízlés kérdése, hogy mit tartunk jó vagy nem olyan jó filmnek, de jó film az, ami valamilyen emberi értéket képvisel" - magyarázta.
Szabó István kitért a filmezés jövőjére is. Emlékeztetett arra, hogy az ötvenes és hatvanas években a film fontos művészeti ággá vált, hiszen olyan jelentős rendezők alkottak, mint Akira Kuroszava, Vittorio De Sica vagy Ingmar Bergman. "A filmnek üzenete volt" - tette hozzá.
Hozzáfűzte: manapság otthon mindenkinek lehet akár 60-80 televíziós csatornája, és felvetődik, miért menne moziba, amikor esik az eső vagy havazik, hiszen mindig van valami a tévében, sőt az interneten is rengeteg filmet találhat.
A magyar filmművészet felvirágzásáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon boldog volt, amikor a Saul fia két éve Oscar-díjat nyert. Azt is fontos lépésnek tartja, hogy Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről az idei Oscar-esélyesek között szerepel, hiszen kimagasló alkotásokról van szó.
Az idei belgrádi nemzetközi filmfesztiválon 116 filmet mutatnak be, a rendezvény fődíjáért Mészáros Márta filmje, az Aurora Borealis - Északi fény is versenybe száll 15 másik alkotással együtt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!