
Fotó: A szerző felvétele
„Olyan szerzők darabjai közül válogattunk, akik különböző földrajzi térben és különféle kulturális miliőben élnek, alkotnak. E sorozat első előadása tavasszal volt, amikor a budapesti Tasnádi István Paravarieté című darabját mutattuk be. Ősszel, novemberben, a kortárs fiatal, román szerző, Gianina Cărbunariu Stop the tempo című drámáját állítjuk majd színpadra. Most pedig az erdélyi Láng Zsolt Télikert című drámáját választottuk” – nyilatkozta lapunknak a Yorick vezetője, Sebestyén Aba színművész a Láng-darab első olvasópróbáján.
A Télikert ősbemutatója ezelőtt két évvel, Gyergyószentmiklóson volt. A marosvásárhelyi előadás abból a szempontból úttörő jellegű, hogy abban a városban, ahol az író immár 18 éve él és dolgozik, még soha nem játszottak Láng Zsolt-darabot. A bemutatót szeptember végére időzítették, az előadást László Csaba színművész rendezi, a szereplők a színházművészeti egyetem harmadéves diákjai lesznek. Családtörténetről van szó, melyben az apa és az anya szerepét is huszonévesek alakítják majd. „Merészkedtem kissé alkotó módon hozzányúlni a darabhoz. Olyan szereplők is lesznek az előadásban, akik az eredeti színműben nem léteznek. A szerzőnek is elmondtam az ötleteimet, és nem volt kifogása ellenük” – mondta a színész, amikor a rendezői elképzeléseiről faggattuk. „Próbálunk formabontók lenni. Elvont figurákhoz elvont díszlet passzol. Most gondoljuk ki az egész koncepciót” – jegyezte meg a díszletet és a jelmezeket tervező Lukács Ildikó. A Yorick Stúdió főbb jellemvonásait, célkitűzését így jellemezte: „Itt másfajta dolgok történnek, mint a kőszínházban, a Nemzetiben. Közönséget nevel magának a Yorick. Ez az egyik cél: megszerettetni a fiatalokkal a színházat. A főiskolások számára jó gyakorlat, szokják a közönséget.”
Az őszi bemutatót a Yorick Stúdió hagyományos székhelyén, a marosvásárhelyi várban, a Mészárosok bástyájában tartják majd.
M. É.
Láng Zsolt
Az Ady Endre-, Déry Tibor-, Márai Sándor- és József Attila-díjas író 1958-ban született Szatmárnémetiben. Mérnöki diplomát szerzett. 1990-től a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint az Éneklő Borz hangos folyóirat szerkesztője. Kötetei: Fuccsregény (novellák) Kriterion, 1989. Perényi szabadulása (regény) JAK-Pesti Szalon, 1993. A Pálcikaember élete (rövid történetek) Polis-Kriterion, 1994. Hányan mentek Piripócsra? (esszék) KOMP-PRESS – Korunk Baráti Társaság, 1995. Az ég madarai. Bestiárium Transylvaniae I. (regény) Jelenkor, 1996. A tűz és a víz állatai. Bestiárium Transylvaniae II–III. (regény) Jelenkor, 2003. Berlinév, Koinónia, 2004. Itthonév, Koinónia, 2005. Díjai: Ady Endre-díj – 1999, Déry Tibor-díj – 2003, A Romániai Írószövetség díja – 2003, Márai Sándor-díj – 2005, József Attila-díj – 2005, Alföld-díj – 2005.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.