2012. április 24., 08:042012. április 24., 08:04
A szervezet úgy véli, ez a szombati munkanappal magyarázható – amelyre azért volt szükség, hogy az idén keddre eső május 1. előtti napot is szabadnapként adhassák ki. A csütörtökön kezdődött fesztivál az idén a soros európai uniós elnöki tisztet betöltő Dánia szervezésében négy skandináv országot, s hozzájuk kapcsolódóan Finnországot hívta meg Budapestre.
Nagy érdeklődésnek örvendett például a skandináv krimiírók alkotásainak bemutatása, a magyar kiadványok közül pedig a Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéhez adalékinformációkat szolgáltató Párhuzamos olvasókönyv körül volt nagy az érdeklődés, de sokan elmentek például Böjte Csaba Párbeszéd a végtelennel címen megjelent új könyvének apropóján szervezett közönségtalálkozóra, ahol a ferences szerzetes az általa vezetett gyermekvédelmi központ elindulásának körülményeiről is beszélt.
Az északi írók között számos világhírű alkotó érkezett Magyarországra, például az izlandi Sjón – akinek első regénye, A macskaróka tavaly jelent meg a magyar nyelven –, a norvég Jostein Gaarder, a dán Jo Nesbo vagy honfitársa, Janne Teller.
„Minden szereplésüket hatalmas érdeklődés és figyelem kísérte, ehhez döntő mértékben hozzájárult, hogy a magyar kiadók ebben az évben is kitettek magukért: a skandináv díszvendégségre időzítve 120 új fordítás látott napvilágot” – fogalmazott a MKKE. Mint írták, „figyelem és szeretet övezte” a világhírű olasz írót, Claudio Magrist is, aki a fesztivál nyitónapján vette át a díszvendégnek járó Budapest Nagydíjat. A trieszti születésű, Közép-Európa szellemiségét egész életművében megtestesítő írót négy új magyar nyelvű kötete várta.
A könyvfesztiválra időzítve egyébként az Európa Kiadó Umberto Eco legújabb, a 19. század nagy összeesküvéseit megidéző regényét, A prágai temetőt is megjelentette magyar nyelven. „Az eddigi Eco-regényeknek mind volt egy műfaji mintája: a középkori krónikákat felidéző A rózsa neve vagy a barokk regény, A tegnap szigete, a szintén középkori Baudolino után ezt hangsúlyozottan a Dumas- és Verne-műveket, a 19. századi nagy kaland-, illetve feuilleton regényeket idéző módon és stílusban írta meg. Van benne alteregó-történet, hasonmás-problematika, gyilkosságok, tehát jól felfedezhető ez a műfaji minta” – árulta el a fordító, Barna Imre.
A rendezvény tizenkettedik alkalommal adott otthont az Európai Első Könyvesek Fesztiváljának, amelyre húsz ország küldte el legtehetségesebb pályakezdő prózaíróit. A magyar résztvevő Gerőcs Péter volt. Az idei könyvfesztiválra 40 országból érkeztek írók és kiállítók, 350 kulturális program, közel 60 ezer kiállított kötet, közöttük több mint 300 újdonság várta a Millenárisra kilátogatókat. A szervezők kiemelték: a jövő évi, 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Olaszország, az olasz kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom lesz a díszvendég.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.