Stagnáló érdeklődés a budapesti könyvfesztiválon

A szervezet úgy véli, ez a szombati munkanappal magyarázható – amelyre azért volt szükség, hogy az idén keddre eső május 1. előtti napot is szabadnapként adhassák ki. A csütörtökön kezdődött fesztivál az idén a soros európai uniós elnöki tisztet betöltő Dánia szervezésében négy skandináv országot, s hozzájuk kapcsolódóan Finnországot hívta meg Budapestre.

Nagy érdeklődésnek örvendett például a skandináv krimiírók alkotásainak bemutatása, a magyar kiadványok közül pedig a Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéhez adalékinformációkat szolgáltató Párhuzamos olvasókönyv körül volt nagy az érdeklődés, de sokan elmentek például Böjte Csaba Párbeszéd a végtelennel címen megjelent új könyvének apropóján szervezett közönségtalálkozóra, ahol a ferences szerzetes az általa vezetett gyermekvédelmi központ elindulásának körülményeiről is beszélt.

Az északi írók között számos világhírű alkotó érkezett Magyarországra, például az izlandi Sjón – akinek első regénye, A macskaróka tavaly jelent meg a magyar nyelven –, a norvég Jostein Gaarder, a dán Jo Nesbo vagy honfitársa, Janne Teller.

„Minden szereplésüket hatalmas érdeklődés és figyelem kísérte, ehhez döntő mértékben hozzájárult, hogy a magyar kiadók ebben az évben is kitettek magukért: a skandináv díszvendégségre időzítve 120 új fordítás látott napvilágot” – fogalmazott a MKKE. Mint írták, „figyelem és szeretet övezte” a világhírű olasz írót, Claudio Magrist is, aki a fesztivál nyitónapján vette át a díszvendégnek járó Budapest Nagydíjat. A trieszti születésű, Közép-Európa szellemiségét egész életművében megtestesítő írót négy új magyar nyelvű kötete várta.

A könyvfesztiválra időzítve egyébként az Európa Kiadó Umberto Eco legújabb, a 19. század nagy összeesküvéseit megidéző regényét, A prágai temetőt is megjelentette magyar nyelven. „Az eddigi Eco-regényeknek mind volt egy műfaji mintája: a középkori krónikákat felidéző A rózsa neve vagy a barokk regény, A tegnap szigete, a szintén középkori Baudolino után ezt hangsúlyozottan a Dumas- és Verne-műveket, a 19. századi nagy kaland-, illetve feuilleton regényeket idéző módon és stílusban írta meg. Van benne alteregó-történet, hasonmás-problematika, gyilkosságok, tehát jól felfedezhető ez a műfaji minta” – árulta el a fordító, Barna Imre.

A rendezvény tizenkettedik alkalommal adott otthont az Európai Első Könyvesek Fesztiváljának, amelyre húsz ország küldte el legtehetségesebb pályakezdő prózaíróit. A magyar résztvevő Gerőcs Péter volt. Az idei könyvfesztiválra 40 országból érkeztek írók és kiállítók, 350 kulturális program, közel 60 ezer kiállított kötet, közöttük több mint 300 újdonság várta a Millenárisra kilátogatókat. A szervezők kiemelték: a jövő évi, 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Olaszország, az olasz kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom lesz a díszvendég.