2011. október 21., 10:072011. október 21., 10:07
Lőrincz Ildikó elsősorban a könyvillusztrációk és bábok készítésével is foglalkozó művész által használt szimbólumrendszerre hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Minden általa használt szimbólumot gondosan kiérlelt, segítségükkel pedig szuggesztív, összetett rendszert teremtett, amellyel a legmélyebb egzisztenciális kérdésekig képes behatolni. Alkotásainak mindegyik apró részlete sajátos jelentést hordoz, ezek pedig a teremtett szimbólumrendszerben kapcsolódnak egymással” – hangsúlyozta a művészettörténész. Mint mondta, Sipos László képeivel kapcsolatban öt főbb témakör különíthető el: a reklámok világa, amely a mai rohanó létre világít rá, a nő figurája, a cirkusz hangulata, ezen belül pedig elsősorban a bohócfigura, a népművészeti jelrendszer, valamint a tudósok felelőssége, amely az emberi belsőt próbálja elemezni. Lőrincz Ildikó kifejtette: a grafikus „megtanulta a tananyagot”, elsajátította a színek szimbolikáját, az ecsetkezelést, megértette a kompozíció fontosságát. „Saját bevallása szerint is olyan oktatói voltak a főiskolán, akikre fel tudott nézni” – magyarázta a tárlatismertető Földes Lászlóra és Bretter Györgyre utalva. „A művész a jelen kérdéseire keresi a választ hagyományos eszközök segítségével. Képein semmi sem jelenik meg fölöslegesen, többször él az irónia eszközével, alkotásain pedig gyakran találkozunk paradox helyzetekkel” – fejtette ki a kiállítást bemutató művészettörténész. Hangsúlyozta: Sipos László saját törvényei szerint élő ember és alkotóművész, aki bízik abban, hogy a Kolozsváron látható kiállításán „elvetett színek” megfelelő közegbe kerülnek.
Sipos László rajz- és festészeti kiállítása az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban tekinthető meg, november 2-áig, hétköznapokon 12 és 17 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Enyedi Ildikó magyar rendező filmjeiből szervez retrospektív vetítéssorozatot március 13–15. között a kolozsvári Művész mozi. A programban Az én XX. századom, a Testről és lélekről és a Csendes barát című film szerepel.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Immár 7. alkalommal zajlik Szatmárnémetiben a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A március 9-ig tartó, tíznapos seregszemlén az erdélyi magyar színházak több előadását nyílt alkalmunk megtekinteni.
Az elmúlt hetekben találgatások és plágiumvádak kísérték Tompa Gábor készülő Ionesco-rendezését, amely eredetileg a budapesti Nemzeti Színház számára készült.
Sepsiszentgyörgyön csütörtökön nyitják meg L. Deák Réka Színek, formák, hangulatok című kiállítását.
Szatmárnémetiben, a 7. MaFeszt helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentették be: három erdélyi magyar társulat csatlakozott újonnan a MASZÍN – Magyar Színházi Szövetséghez.
A budapesti Néprajzi Múzeum idén is megszervezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amelyre ifjúsági kategóriában is várja a pályamunkákat az egész Kárpát-medencéből, a 7–12. osztályos magyar diákoktól.
Rendezői pályafutásáért életműdíjban részesíti Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER). A szakmai testület szerdán tette közzé a 2025-ös év UNITER-díj jelöléseinek listáját.
Visszatér Szatmárnémetibe a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) vándorfesztiválja, a MaFeszt. A tíznapos, február 28-án kezdődő szemlén bemutatkoznak a MASZÍN tagszínházainak társulatai, prózai, tánc- és bábtagozatai.
Két előadással, az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Ifjú barbárok és a Janovics című produkcióval lép fel a debreceni XVI. DESZKA Fesztiválon a Kolozsvári Állami Magyar Színház – adta hírül az erdélyi teátrum.
Látogatottsági adatok