2012. május 04., 09:092012. május 04., 09:09
Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát mutatja be a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata pénteken 19 órától. Az alkotók szerint az egyik leggyakrabban játszott Shakespeare-mű – amely az idei évad hatodik nagyszínpadi bemutatója Szatmáron – „egyszerre tündérmese, látomás, szerelmi történet, de bizonyos értelemben színházi ars poetica is”.
„A színház álomszerűségét, a színházi alkotómunka és az álomlátás közötti hasonlóságot már a legősibb időkben is felismerték elődeink. Ezért válhatott az álom az alkotás metaforájává a színházról való gondolkodásunkban is. Aki alkot, végső soron mindig álmodik, és ez fokozottan igaz a merev realizmust meghaladó színházi formákra: azokra, amelyekben a szó, a kép, a tett valami önmagán túlit, már-már kozmikust jelent” – áll az intézmény közleményében.
Shakespeare ugyanúgy egy főúri menyegzőre írta Szentivánéji álom című művét, mint a darabban szereplő mesteremberek, akik az athéni fejedelem, Theseus lakodalmára készülnek egy színdarabbal. Amint a közleményben szerepel, ezek a mesteremberek „a mindenkori színházcsinálók megtestesítői”, akik a színházi emberek minden hibáját, esetlenségét, jószándékát és erényét hordozzák, és álomszerűen felnagyítva tárják elénk.
„Az általuk készített bolondos előadás (víg tragédia, siralmas komédia) valójában a „nagy egész”, a Szentivánéji álom kiforgatott és önironikusan eltúlzott álombéli párja, amely, mint minden alkotás, csakis az álmok terében készülhet el: ebben a varázslatos, rejtelmes, csodás és veszedelmes ligetben, amit színháznak nevezünk” – fogalmaznak.
A Harag György Társulat csaknem teljes alkotóközösségét felvonultató produkciót Keresztes Attila, a társulat művészeti igazgatója, főrendezője vitte színre, díszletét Mira János tervezte, jelmezei Bianca Imelda Jeremias munkáját dicsérik. A dramaturg Bessenyei Gedő István, a zenét Boros Csaba szerezte. Az előadás román nyelvű felirattal látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok