
2012. május 04., 09:092012. május 04., 09:09
Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát mutatja be a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata pénteken 19 órától. Az alkotók szerint az egyik leggyakrabban játszott Shakespeare-mű – amely az idei évad hatodik nagyszínpadi bemutatója Szatmáron – „egyszerre tündérmese, látomás, szerelmi történet, de bizonyos értelemben színházi ars poetica is”.
„A színház álomszerűségét, a színházi alkotómunka és az álomlátás közötti hasonlóságot már a legősibb időkben is felismerték elődeink. Ezért válhatott az álom az alkotás metaforájává a színházról való gondolkodásunkban is. Aki alkot, végső soron mindig álmodik, és ez fokozottan igaz a merev realizmust meghaladó színházi formákra: azokra, amelyekben a szó, a kép, a tett valami önmagán túlit, már-már kozmikust jelent” – áll az intézmény közleményében.
Shakespeare ugyanúgy egy főúri menyegzőre írta Szentivánéji álom című művét, mint a darabban szereplő mesteremberek, akik az athéni fejedelem, Theseus lakodalmára készülnek egy színdarabbal. Amint a közleményben szerepel, ezek a mesteremberek „a mindenkori színházcsinálók megtestesítői”, akik a színházi emberek minden hibáját, esetlenségét, jószándékát és erényét hordozzák, és álomszerűen felnagyítva tárják elénk.
„Az általuk készített bolondos előadás (víg tragédia, siralmas komédia) valójában a „nagy egész”, a Szentivánéji álom kiforgatott és önironikusan eltúlzott álombéli párja, amely, mint minden alkotás, csakis az álmok terében készülhet el: ebben a varázslatos, rejtelmes, csodás és veszedelmes ligetben, amit színháznak nevezünk” – fogalmaznak.
A Harag György Társulat csaknem teljes alkotóközösségét felvonultató produkciót Keresztes Attila, a társulat művészeti igazgatója, főrendezője vitte színre, díszletét Mira János tervezte, jelmezei Bianca Imelda Jeremias munkáját dicsérik. A dramaturg Bessenyei Gedő István, a zenét Boros Csaba szerezte. Az előadás román nyelvű felirattal látható.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.