Sebestyén Aba színész, rendező, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió kortárs független színházi műhely vezetője
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár több mint 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk. Sebestyén Aba többek közt arról beszélt, meglátása szerint 2025-ben melyek a színház legfontosabb feladatai, valamint hogy ő rendezőként, az erdélyi kortárs független színházi műhely vezetőjeként arra törekszik, a színházi eszközökkel tükröt tartson a mának.
2025. március 27., 08:002025. március 27., 08:00
– Sebestyén Aba miként fogalmazná meg saját színházi világnapi üzenetét: 2025-ben mi lehetnek a színháznak a legfontosabb feladatai, célkitűzései?
– A mindenkori színházcsinálók számára az a legnagyobb kihívás és gyakorlatilag kötelesség, hogy reagáljanak a társadalmi, szociális, és akár politikai jelenségekre. A színházi alkotónak azt kell megpróbálnia, hogy a színházi eszközöket minél változatosabban használja.
A néző pedig így továbbvihet magával egy gondolatot, és – akár talán öntudatlanul is – de talán kicsit másképp látja a világot, és ezáltal egy picit ő is változik és a környezete is. Talán ezt megvalósítani a színházcsinálók számára a legnagyobb kihívás.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió közönsége. A digitális információáradat közepette a színház által közvetített személyesség is értékesebbé válik
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
– Nyilván nagy mértékben hat mindenkire az, amilyen mértékben felpörgött a világunk, hogy a bennünket érő információk milyen sebesen ömlenek ránk. Mindez óhatatlanul hat az emberre, az egyénre, a közösségekre, és természetesen a színházra is.
Hiszen ez mással nem pótolható. Évszázadok óta temetik a színházat, de közben él is továbbra is szükség lesz rá, nagyon is. A mindenkori embernek ugyanis alapvetően igénye, szüksége van arra, hogy élő embert lásson, élő szót halljon a színpadon. És ezt a fajta, semmivel nem pótolható csodát tudja képviselni a színház.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
– Színészként, rendezőként, színházvezetőként miként valósítja meg ezt az élő kapcsolatot a saját hatósugarában?
– Ismétlem, számomra a jelen megfogalmazása, a jelenkorra való színházi reflexió a legfontosabb. Jelenleg éppen a szolnoki Szigligeti Színházban kortárs magyar művet rendezek, Egeressy Zoltán Portugál című darabját, amely közel 30 évvel ezelőtt íródott. Rendezőként mindig ez a legnagyobb kihívás, hogy egy darabot, egy előadást miként tudok érvényesen, a jelen szemszögéből megközelíteni.
színészi munkán, látványon, hangzáson keresztül kidolgozva, hogy minél gazdagabban, részletgazdagabban tudjunk igaz, őszinte tükröt mutatni a mának.
Sebestyén Aba a színházi világnap alkalmából úgy fogalmazott, a színház művészete semmivel nem pótolható csodát tud képviselni
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
– Az ön által vezetett marosvásárhelyi Yorick Stúdió idén húszéves lesz. Jelenleg Szolnokon rendez, de mikor várható a következő erdélyi, marosvásárhelyi rendezése?
– Erdélyben, a Yorick Stúdióban ősszel fogok rendezni. Magyarországon is körvonalazódik rendezésem: a szombathelyi színházban. Igen, idén a 20. születésnapját ünnepeljük a Yorick Stúdiónak, és nagy dolog, hogy immár húsz éve létezünk kortárs erdélyi független színházi műhelyként. Ez számunkra nagy ünnep lesz, legalább akkora, mint a színházi világnap. Az ősszel, novemberben tervezzük megünnepelni a jubileumot egy ősbemutatóval.
Sebestyén Aba: „rendezőként mindig ez a legnagyobb kihívás, hogy egy darabot, egy előadást miként tudok a jelen szemszögéből megközelíteni”
Fotó: Yorick Stúdió/Facebook
Színpadi adaptáció készült Visky András kolozsvári író Kitelepítés című regényéből, az ősbemutatót december 4-én tartják – olvasható a produkciót létrehozó Óbudai Társaskör Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!