Radu Jude filmje nemcsak a Drakula-mítoszt, hanem a mesterséges intelligencia funkcióját is kigúnyolja
Fotó: TIFF
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
2025. augusztus 11., 12:582025. augusztus 11., 12:58
2025. augusztus 11., 13:102025. augusztus 11., 13:10
A locarnói nemzetközi filmfesztiválon bemutatott alkotást bírálták egyes külföldi kritikusok. „A rendező jobban szórakozott a forgatáson, mint mi, nézők a film nézése közben” – fogalmazta meg a Corriere della Sera című olasz lapban megjelent kritika Radu Jude új, Drakula című filmjéről, amelynek premierjét a svájci szemlén tartották vasárnap.
A román rendező sokakat meglepett a szemlén új, román–osztrák–luxemburgi koprodukcióban készült filmjével, de nem kellemesen – idézte az olasz lapot a román sajtó. Mint írták, a film azzal kezdődik, hogy
„Íme tehát egy vámpírkabaré, ahol a néző (pénzért) össze van zárva Drakulával (…) A kalandnak váratlan vége lesz, és végtelen variációk következnek a témára:
(Drakula egy zombi csoportot vezet, hogy leverjen egy sztrájkot) egészen egy hosszú »romantikus« újraértelmezésig – az idézőjelek kötelezőek –, amely egy antiklerikális gúnyolódással végződik” – olvasható a kritikában.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Amint a kritikában olvasható,
Valójában azonban inkább az a vágy tűnik ki belőle, hogy mindent kigúnyoljon, nemcsak a Drakula-mítoszt, hanem a mesterséges intelligencia funkcióját is, valamint a mai világra való reflektálás lehetőségét: Trump- és Musk-idézeteket is puffogtat.
„Megkérdeztem a ChatGPT-t, miről szól a filmem, és így válaszolt: »Radu Jude Drakulája nem Bram Stoker regényének klasszikus adaptációja, hanem egy radikális újraértelmezés, kortárs környezetbe helyezve. A film egy rendező történetét követi nyomon, aki Drakuláról próbál előadást rendezni, de projektje történelemre, propagandára és nemzeti identitásra reflektáló művé válik«” – nyilatkozta Jude. Mint a Zilesinopti.ro írta, ahogy
Jude színházi próbajeleneteket, archív felvételeket és metakinematográfiai reflexiókat ötvöz, ami egy hibrid, provokatív és mélyen önreflexív filmet eredményez.
és minden, amit a nagyközönség kíván, megtalálható a filmben: meztelenség és szex, rossz ízlésű humor, verekedések, vér, csonttörés, pletykák, szóbeszéd” – mondta Radu Jude.
A román–osztrák–luxemburgi koprodukció a CNC România, az Austrian Film Institute (ÖFI, ÖFI+), a Film Fund Luxembourg és a Creative Europe – MEDIA támogatásával készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!