
Radu Jude filmje nemcsak a Drakula-mítoszt, hanem a mesterséges intelligencia funkcióját is kigúnyolja
Fotó: TIFF
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
2025. augusztus 11., 12:582025. augusztus 11., 12:58
2025. augusztus 11., 13:102025. augusztus 11., 13:10
A locarnói nemzetközi filmfesztiválon bemutatott alkotást bírálták egyes külföldi kritikusok. „A rendező jobban szórakozott a forgatáson, mint mi, nézők a film nézése közben” – fogalmazta meg a Corriere della Sera című olasz lapban megjelent kritika Radu Jude új, Drakula című filmjéről, amelynek premierjét a svájci szemlén tartották vasárnap.
A román rendező sokakat meglepett a szemlén új, román–osztrák–luxemburgi koprodukcióban készült filmjével, de nem kellemesen – idézte az olasz lapot a román sajtó. Mint írták, a film azzal kezdődik, hogy
„Íme tehát egy vámpírkabaré, ahol a néző (pénzért) össze van zárva Drakulával (…) A kalandnak váratlan vége lesz, és végtelen variációk következnek a témára:
(Drakula egy zombi csoportot vezet, hogy leverjen egy sztrájkot) egészen egy hosszú »romantikus« újraértelmezésig – az idézőjelek kötelezőek –, amely egy antiklerikális gúnyolódással végződik” – olvasható a kritikában.

Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Amint a kritikában olvasható,
Valójában azonban inkább az a vágy tűnik ki belőle, hogy mindent kigúnyoljon, nemcsak a Drakula-mítoszt, hanem a mesterséges intelligencia funkcióját is, valamint a mai világra való reflektálás lehetőségét: Trump- és Musk-idézeteket is puffogtat.
„Megkérdeztem a ChatGPT-t, miről szól a filmem, és így válaszolt: »Radu Jude Drakulája nem Bram Stoker regényének klasszikus adaptációja, hanem egy radikális újraértelmezés, kortárs környezetbe helyezve. A film egy rendező történetét követi nyomon, aki Drakuláról próbál előadást rendezni, de projektje történelemre, propagandára és nemzeti identitásra reflektáló művé válik«” – nyilatkozta Jude. Mint a Zilesinopti.ro írta, ahogy
Jude színházi próbajeleneteket, archív felvételeket és metakinematográfiai reflexiókat ötvöz, ami egy hibrid, provokatív és mélyen önreflexív filmet eredményez.
és minden, amit a nagyközönség kíván, megtalálható a filmben: meztelenség és szex, rossz ízlésű humor, verekedések, vér, csonttörés, pletykák, szóbeszéd” – mondta Radu Jude.
A román–osztrák–luxemburgi koprodukció a CNC România, az Austrian Film Institute (ÖFI, ÖFI+), a Film Fund Luxembourg és a Creative Europe – MEDIA támogatásával készült.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!