Romantikus Bem–Petőfi-csatakörkép

Idén vélhetőleg még nem lesz saját kiállítása a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumnak, viszont számos más tárlatot hoznak el a Haberstumpf-villába, a múzeum nagy sikerű Anna-kiállítása pedig eljut a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumba. Az év egyik kiemelkedő tárlata lesz a következő, amely az Erdélyi Panorámát mutatja be, és március 15-étől látogatható – mondta el Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.

A korabeli 3D

A Herendi-kiállítás helyére kerülő tárlat a kevésbé ismert történelmi körképet, az Erdélyi Panorámát mutatja be, amelynek története 1896-ig nyúlik vissza. „Rólunk szól, ezért is jelentős a székelyudvarhelyi és székelyföldi látogatók számára, hiszen az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát ábrázolja, amelyet Bem József vezetett\" – magyarázta az intézményvezető. A panorámaképet Jan Styka lengyel festőművésztől rendelte meg a magyar kormány 1896-ban, az 1848-as forradalom leverésének ötvenedik évfordulójára készülve.

A 120 méter hosszú és 15 méter magas festmény témájaként a Bem József vezette nagyszebeni csatát választotta a megrendelő. Mivel a kiegyezés után készült a forradalom egyik dicsőséges jelenetét bemutató festmény, ezért eshetett a választás az orosz–osztrák közös haderő elleni csatára. A csatakörkép elkészítése előtt a művész eljött Erdélybe megtekinteni a tájat, majd 1897 tavaszán elkezdte a munkát, és alig néhány hónap alatt be is fejezte.

A folyamatban több olyan magyar festőművész is segített neki, aki a Feszty-körképen is dolgozott, például Vágó Pál és Spányi Béla. Noha a művészek a hitelességre törekedtek, a romantikus történelmi festményen olyan szereplők is vannak, akik nem vettek részt a csatában – például a kép egyik főszereplője, Petőfi Sándor sem volt jelen a szebeni összecsapáson. „Elkészülésükkor, a 19. század végén a panorámaképek olyanok voltak, mint ma a 3D-s mozik. Kör alakban állították fel, és különböző elemekkel egészítették ki\" – magyarázta a festmény jelentőségét Miklós Zoltán.

Mára mindössze 36 részlet maradt belőle

A százhúsz éve kiállított óriási festmény sorsa azonban különös fordulatot vett, hiszen ugyan az elkészült művet bemutatták Magyarországon, ám nem tudták kifizetni. A művész ezért 1907-ben feldarabolta a körképet, hogy a darabokat külön eladva szerezze vissza a festménybe fektetett pénzét. Az Erdélyi Panorámából a szakértők ismeretei szerint mára mindössze 36 részlet maradt fenn, amelyből tizennyolcat a festményen is szereplő Bem József tábornok szülővárosában, Tarnówban őriznek. A Tarnówi Körzeti Múzeum ezeket a festményeket, valamint a festmény népszerűsítésére készült olajnyomatokat adta kölcsön az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak, onnan Székelyudvarhelyre hozzák, a Haáz Rezső Múzeumba. A festmények utaztatása nem lesz egyszerű munka, hiszen csupán a művek biztosítása 450 ezer eurót tesz ki – magyarázta a múzeumigazgató.

A fennmaradt darabok közül a legkisebbet 15 ezer euróra, a legnagyobbat pedig ötvenezer euróra taksálják. A tárlat magyarországi támogatók segítségével érkezik a székely anyavárosba. Miklós Zoltán elmondta, a festmények elhelyezése is kihívás lesz számukra, hiszen néhány darab egészen nagy méretű. A többméteres panorámadarabokat a lengyelországi múzeum restaurátorainak irányításával fogják elhelyezni – még a világítást is le kell szerelni, hogy beférjenek a terembe. A tárlatot március 15-én nyitják meg, ám nemcsak az Erdélyi Panoráma darabjait állítják ki, hanem 1848–49-es tematikájú tárgyakat is, amelyeket a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól kapnak kölcsön.

A tárlat három hónapig lesz látogatható, ezalatt számos programot is terveznek, főként gyerekeknek. Lesznek vetélkedők, és szeretnék, ha minél több vidéki iskolából érkeznének csoportok – mondta az igazgató. Miklós Zoltán szerint ugyan a múzeum új otthona a réginél sokkal jobb teret biztosít a tárlatoknak, mégsem szeretnék utánozni más múzeumok brandjellegű kiállításait. Mint fogalmazott, minden múzeumnak a saját útját kell járnia, így a Haáz Rezső Múzeum is keresi a magáét.