Cannes-i siker. Cristian Mungiu egy Norvégiában élő román család történeté filmesítette meg
Fotó: Krónika
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
2026. május 23., 23:352026. május 23., 23:35
2026. május 24., 00:332026. május 24., 00:33
A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozójának számító cannes-i fesztiválon, 19 évvel a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjének sikere után. A román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába.
A kezdetben sikeresnek tűnő beilleszkedés ellenére a család helyzete ellehetetlenül, amikor a szülőkre a gyerekek ellen elkövetett erőszak gyanúja vetül – olvasható az MTI filmismertetőjében.
A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.
Néhány éve jelentős hullámokat vetett a Bodnariu család esete, miután öt gyermeket vett el tőle a Barnevernet (a norvég gyermekvédelmi szolgálat) 2015-ben fizikai bántalmazás vádjával.
Marius és Ruth Bodnariut testi fenyítéssel vádolták, emiatt vették el tőlük a gyermekeket.
Az ügy a norvég hatóságok bevándorló családok elleni agresszív beavatkozásait övező viták szimbólumává vált, nemzetközi tiltakozásokat és heves vitákat váltva ki.
Széles körű tiltakozások után kiderült, hogy a vádak túlzóak voltak, és a gyermekeket végül visszaadták, a család pedig később Romániába költözött.
„A filmművészetben fontos, hogy releváns témákról beszéljünk, hogy megértsük, milyen irányba halad a világ. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megfigyeljük a körülöttünk élő embereket, szeretteinket. És én úgy érzem, hogy a mai társadalmak megosztottak és radikalizálódtak.
Ezek gyönyörű szavak, amelyeket mindannyian szeretünk, de gyakrabban kell alkalmaznunk őket” – fogalmazott Mungiu a film kapcsán a cannes-i fesztivál Facebook-oldalán közzétett, a díj átvételéhez kapcsolódó videós poszt szerint.
„Örülök ennek a pillanatnak. Hadd élvezzem ki” – mondta Mungiu a díj kihirdetését követő beszédében a Le Figaro szerint.
„Először meglepetés. Aztán jön az öröm. Mindig a második alkalomra emlékszünk. Ez az este örökre bevésődik az emlékezetembe. Ez a díj boldoggá tesz, de húsz évnek kell eltelnie, hogy megtudjuk, melyek voltak a legjobb filmek.
A változásnak nálunk kell kezdődnie. Fontos dolgokról kell beszélnünk, és ez rajtunk múlik. Kockáztattuk, hogy hallassuk a hangunkat.
Ez a film elkötelezettség mindenféle fundamentalizmus ellen, az empátia iránti felhívás, amit gyakrabban kellene gyakorolni” – idézte a román rendező szavait a Mediafax.
amely azt dolgozta fel, milyen traumatikus tortúra volt 1989 előtt az abortusz Romániában.
A román rendező két Arany Pálmájával olyan legendás direktorokhoz csatlakozott, mint Francis Ford Coppola, Michael Haneke vagy Ken Loach.
A francia finanszírozással készült bűnügyi történet Claude Chabrol francia rendező A hűtlen feleség (1969) című filmjének kortárs orosz környezetbe helyezett adaptációja, amelyben egy felső középosztályhoz tartozó házaspár drámáján keresztül világít rá az ukrajnai háborúba belefáradt orosz társadalom széthullására.
Ez az első alkalom, hogy Andrej Zvjagincev nem a hazájában, Oroszországban forgatott filmet,
„A front mindkét oldalán emberek milliói egyetlen dologra vágynak: hogy vége legyen a mészárlásoknak. És az egyetlen személy, aki véget vethet ennek a vérontásnak, az az Oroszországi Föderáció elnöke. Az egész világ erre vár” – mondta a rendező a díj átvételekor az Ukrajnában több mint négy éve tartó orosz agresszióra utalva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Nadia Comăneci lesz a jubileumi 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyitógálájának díszvendége: a legendás román tornásznő jelenlétében exkluzív részletet vetítenek a róla készülő dokumentumfilmből a Kolozsvár Főterén szervezett eseményen.
Ősbemutatót tart a Kolozsvári Magyar Opera a 90. születésnapját ünneplő Bodor Ádám író tiszteletére, a Nikita című darabot opera-performansz formájában láthatja a közönség.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület május 23. és 31. között ismét a nemzetközi színházi élet találkozási pontjává alakítja Temesvárt.
A Helikon folyóirat a kilencvenéves Bodor Ádám előtt tiszteleg tematikus lapszámának bemutatójával – közölte az irodalmi folyóirat szerkesztősége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!