Cannes-i siker. Cristian Mungiu egy Norvégiában élő román család történeté filmesítette meg
Fotó: Krónika
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
2026. május 23., 23:352026. május 23., 23:35
2026. május 24., 00:332026. május 24., 00:33
A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozójának számító cannes-i fesztiválon, 19 évvel a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjének sikere után. A román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába.
A kezdetben sikeresnek tűnő beilleszkedés ellenére a család helyzete ellehetetlenül, amikor a szülőkre a gyerekek ellen elkövetett erőszak gyanúja vetül – olvasható az MTI filmismertetőjében.
A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.
Néhány éve jelentős hullámokat vetett a Bodnariu család esete, miután öt gyermeket vett el tőle a Barnevernet (a norvég gyermekvédelmi szolgálat) 2015-ben fizikai bántalmazás vádjával.
Marius és Ruth Bodnariut testi fenyítéssel vádolták, emiatt vették el tőlük a gyermekeket.
Az ügy a norvég hatóságok bevándorló családok elleni agresszív beavatkozásait övező viták szimbólumává vált, nemzetközi tiltakozásokat és heves vitákat váltva ki.
Széles körű tiltakozások után kiderült, hogy a vádak túlzóak voltak, és a gyermekeket végül visszaadták, a család pedig később Romániába költözött.
„A filmművészetben fontos, hogy releváns témákról beszéljünk, hogy megértsük, milyen irányba halad a világ. Ezt úgy tehetjük meg, hogy megfigyeljük a körülöttünk élő embereket, szeretteinket. És én úgy érzem, hogy a mai társadalmak megosztottak és radikalizálódtak.
Ezek gyönyörű szavak, amelyeket mindannyian szeretünk, de gyakrabban kell alkalmaznunk őket” – fogalmazott Mungiu a film kapcsán a cannes-i fesztivál Facebook-oldalán közzétett, a díj átvételéhez kapcsolódó videós poszt szerint.
„Örülök ennek a pillanatnak. Hadd élvezzem ki” – mondta Mungiu a díj kihirdetését követő beszédében a Le Figaro szerint.
„Először meglepetés. Aztán jön az öröm. Mindig a második alkalomra emlékszünk. Ez az este örökre bevésődik az emlékezetembe. Ez a díj boldoggá tesz, de húsz évnek kell eltelnie, hogy megtudjuk, melyek voltak a legjobb filmek.
A változásnak nálunk kell kezdődnie. Fontos dolgokról kell beszélnünk, és ez rajtunk múlik. Kockáztattuk, hogy hallassuk a hangunkat.
Ez a film elkötelezettség mindenféle fundamentalizmus ellen, az empátia iránti felhívás, amit gyakrabban kellene gyakorolni” – idézte a román rendező szavait a Mediafax.
amely azt dolgozta fel, milyen traumatikus tortúra volt 1989 előtt az abortusz Romániában.
A román rendező két Arany Pálmájával olyan legendás direktorokhoz csatlakozott, mint Francis Ford Coppola, Michael Haneke vagy Ken Loach.
A francia finanszírozással készült bűnügyi történet Claude Chabrol francia rendező A hűtlen feleség (1969) című filmjének kortárs orosz környezetbe helyezett adaptációja, amelyben egy felső középosztályhoz tartozó házaspár drámáján keresztül világít rá az ukrajnai háborúba belefáradt orosz társadalom széthullására.
Ez az első alkalom, hogy Andrej Zvjagincev nem a hazájában, Oroszországban forgatott filmet,
„A front mindkét oldalán emberek milliói egyetlen dologra vágynak: hogy vége legyen a mészárlásoknak. És az egyetlen személy, aki véget vethet ennek a vérontásnak, az az Oroszországi Föderáció elnöke. Az egész világ erre vár” – mondta a rendező a díj átvételekor az Ukrajnában több mint négy éve tartó orosz agresszióra utalva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!