Hirdetés

A múlt hangjait „szólaltatja meg” a Rocksuli lemeztörténeti kiállítása

rocksuli kiállítás

Rocksuli. Hangok a múltból címmel állították ki tavaly a kincses városban a zenetörténeti kiállítást

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

A marosvásárhelyi Rocksuli falai között különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított, sokszor elhallgatott múltját. A rendszerváltás előtti időszakot bemutató lemeztörténeti tárlat hosszú éveken át tartó gyűjtő- és kutatómunkán alapul. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója, a kiállítás ötletgazdája és létrehozója a kezdeményezés hátteréről, érdekes felfedezésekről, terviekről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2025. június 20., 07:592025. június 20., 07:59

Miért tud olyan keveset a nagyközönség az erdélyi magyar könnyűzene történetéről? Erre a kérdésre is választ kínál az a lemeztörténeti kiállítás, amely néhány éve látható a marosvásárhelyi Rocksuliban – és amely vándortárlatként több más helyszínt is bejárt már. A gyűjtemény születését egy váratlan felismerés indította el. „Az egyik konferenciánkon egy magyarországi előadó azt mondta, hogy

a magyarországi kutatók gyakorlatilag semmit nem tudnak a határon túli magyar könnyűzenéről, ami 1989 előtt volt.

Hirdetés

Méltán felháborodtam, de utána körülnéztem, és sajnos igaza volt” – idézte fel a Krónika érdeklődésére Hints Zoltán. A Rocksuli igazgatóját ez a felismerés inspirálta arra, hogy kollégáival együtt dokumentumgyűjtésbe kezdjen, a lemezeket pedig egyre szélesedő kontextusban mutassák be. „A hanglemezek nemcsak zenét hordoznak, hanem információt is: előadók, zeneszerzők, szövegírók nevei szerepelnek rajtuk. Az erdélyi rockzene történetét ezen keresztül kezdtük feltérképezni” – magyarázta a kiállítás ötletgazdája.

rocksuli kiállítás Galéria

A lemezek hasznos információkat is hordoztak a kutatók számára

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

Mint kifejtette, a kezdeti szűkebb fókuszból hamar kinőtt egy átfogóbb zenei és kulturális tablókép.

A kiállítás célja már nemcsak az, hogy a rockzenét bemutassa, hanem a könnyűzene egész spektrumát

– párhuzamba állítva a magyarországi és nemzetközi trendekkel. „Fontos volt, hogy megmutassuk: mi zajlott ugyanabban az időszakban Nyugaton, Magyarországon és Erdélyben. Az is érdekes volt, hogy sok esetben színészek, akiknek zenei karrierjéről nem tudtunk, rendszeresen énekeltek, sőt, saját lemezeik is megjelentek. És fordítva: zenészekről derült ki, hogy színészként is aktívak voltak” – részletezte a tárlat létrehozója.

Rocksuli: fiataloknak is szóló örökség

A kiállítás nemcsak az erdélyi régióra koncentrál, hiszen máshol is élt magyarság. „Most szándékosan így fogalmaznék, hogy a csehszlovákiai, jugoszláviai és szovjet területre is átmerészkedtünk képzeletben, hogy lássuk, mi történt a magyar könnyűzene terén a rendszerváltás előtt. A Szovjetunióban gyakorlatilag nem létezett ilyen tevékenység, Csehszlovákiában néhány lemez maradt fenn, míg Jugoszláviában meglepően gazdag anyag állt össze. Szabadkán született például az első saját szerzésű magyar rockopera is, a Zöld hajú lány” – osztotta meg lapunkkal Hints Zoltán.

rocksuli kiállítás Galéria

A hetvenes évek elején a Siculus Fesztiválra kértek elsőként saját, magyar nyelvű dalt

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

A tárlat ötletgazdája szerint az erdélyi magyar könnyűzene egyik legnagyobb áttörése a ’70-es évek elején történt, amikor megjelentek az első saját, magyar nyelven írt dalok. Korábban ugyanis kizárólag román vagy nemzetközi slágerek magyar változatai kerülhettek felvételre.

A fordulópontot a székelyudvarhelyi Siculus Fesztivál jelentette, ahol először írták elő, hogy saját szerzeményű, magyar nyelvű dallal lehet jelentkezni.

Hints Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt években a kiállítás több helyszínt is bejárt: Kolozsváron Hangok a múltból címmel állították ki tavaly, ezt megelőzően látható volt Budapesten a Rockmúzeumban, Tatán a Peron Tehetségközpontban, és ha éppen nem utazik a tárlat, a marosvásárhelyi Rocksuliban látogatható. „Fontos, hogy diákjaink is találkozzanak ezzel az örökséggel. Szeretnénk, hogy tudatosuljon bennük, hogy a jelenlegi zenei világ nem a semmiből jött létre – van múltja és gyökere” – hangsúlyozta az igazgató.

rocksuli kiállítás Galéria

Hints Zoltán a Rocksuli diákjaival is szeretné megismertetni ezt a zenei örökséget

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

Rámutatott, a tárlat különlegessége, hogy QR-kódos információs táblákkal hallgathatóvá is teszi a kiállított lemezek egy részét. A modern technikai eszközök bevonásával a fiatalabb generációk is könnyebben kapcsolódnak a tartalomhoz.

Idézet
Lehet, hogy egy nyolcéves most még nem mélyül el benne, de elindul benne egy csíra – ami később érdeklődésre, akár kutatásra ösztönözheti”

– jegyezte meg a suli vezetője. Hozzátette, a gyűjtemény folyamatosan bővül: jelenleg is zajlik a ritka, erdélyi vonatkozású lemezek felkutatása. „Ez nem egyszerű feladat, mivel a rendszerváltás előtti évek egyetlen lemezkiadója, az Electrecord soha nem adott ki egy teljes, átfogó katalógust. Úgy keresünk, hogy nem tudjuk pontosan, mit – és azt sem, hogy hol” – magyarázta.

rocksuli kiállítás Galéria

A tárlatot a Peron Tehetségközpontban is megtekinthették az érdeklődők

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

Hints Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben szeretnék bővíteni a gyűjteményt, ugyanakkor a rockoperák történetét is igyekeznek bemutatni. „Sokan úgy tudják, hogy az István, a király volt az első magyar rockopera, de valójában megelőzte a nagyváradi Az ifjú W. újabb szenvedései című beatoratórium és a szabadkai Zöld hajú lány. Ezt a fejlődési utat is szeretnénk bemutatni: hogyan jutottunk el a musicaltől a magyar rockoperáig” – részletezte a tárlat ötletgazdája.

Mint kifejtette, idén ősszel Felvidékre kapott meghívást a kiállítás, s mivel a távolság miatt ez komolyabb szervezést igényel, más felkérésekre egyelőre nem tudtak igent mondani, de céljuk, hogy minél több helyre eljussanak.

korábban írtuk

Veszélyes fegyver volt a szó – Emlékeztet, feltár a kommunizmusbeli erdélyi magyar könnyűzenéről szóló konferencia
Veszélyes fegyver volt a szó – Emlékeztet, feltár a kommunizmusbeli erdélyi magyar könnyűzenéről szóló konferencia

A szó veszélyes fegyver (volt) – Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában – ez a címe annak a történészek, szakértők részvételével szervezendő konferenciának, amelyet Marosvásárhelyen tartanak pénteken.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.

74 éves korában elhunyt Chris Rea
74 éves korában elhunyt Chris Rea
2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

Hirdetés
2025. december 20., szombat

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével
2025. december 19., péntek

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben

A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben
2025. december 19., péntek

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)

„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 17., szerda

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját

Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját
2025. december 17., szerda

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra

A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra
2025. december 17., szerda

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára

Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?

Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?
2025. december 15., hétfő

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását

A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását
2025. december 15., hétfő

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik

Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik
Hirdetés
Hirdetés