A múlt hangjait „szólaltatja meg” a Rocksuli lemeztörténeti kiállítása

rocksuli kiállítás

Rocksuli. Hangok a múltból címmel állították ki tavaly a kincses városban a zenetörténeti kiállítást

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

A marosvásárhelyi Rocksuli falai között különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított, sokszor elhallgatott múltját. A rendszerváltás előtti időszakot bemutató lemeztörténeti tárlat hosszú éveken át tartó gyűjtő- és kutatómunkán alapul. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója, a kiállítás ötletgazdája és létrehozója a kezdeményezés hátteréről, érdekes felfedezésekről, terviekről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2025. június 20., 07:592025. június 20., 07:59

Miért tud olyan keveset a nagyközönség az erdélyi magyar könnyűzene történetéről? Erre a kérdésre is választ kínál az a lemeztörténeti kiállítás, amely néhány éve látható a marosvásárhelyi Rocksuliban – és amely vándortárlatként több más helyszínt is bejárt már. A gyűjtemény születését egy váratlan felismerés indította el. „Az egyik konferenciánkon egy magyarországi előadó azt mondta, hogy

a magyarországi kutatók gyakorlatilag semmit nem tudnak a határon túli magyar könnyűzenéről, ami 1989 előtt volt.

Méltán felháborodtam, de utána körülnéztem, és sajnos igaza volt” – idézte fel a Krónika érdeklődésére Hints Zoltán. A Rocksuli igazgatóját ez a felismerés inspirálta arra, hogy kollégáival együtt dokumentumgyűjtésbe kezdjen, a lemezeket pedig egyre szélesedő kontextusban mutassák be. „A hanglemezek nemcsak zenét hordoznak, hanem információt is: előadók, zeneszerzők, szövegírók nevei szerepelnek rajtuk. Az erdélyi rockzene történetét ezen keresztül kezdtük feltérképezni” – magyarázta a kiállítás ötletgazdája.

rocksuli kiállítás Galéria

A lemezek hasznos információkat is hordoztak a kutatók számára

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

Mint kifejtette, a kezdeti szűkebb fókuszból hamar kinőtt egy átfogóbb zenei és kulturális tablókép.

A kiállítás célja már nemcsak az, hogy a rockzenét bemutassa, hanem a könnyűzene egész spektrumát

– párhuzamba állítva a magyarországi és nemzetközi trendekkel. „Fontos volt, hogy megmutassuk: mi zajlott ugyanabban az időszakban Nyugaton, Magyarországon és Erdélyben. Az is érdekes volt, hogy sok esetben színészek, akiknek zenei karrierjéről nem tudtunk, rendszeresen énekeltek, sőt, saját lemezeik is megjelentek. És fordítva: zenészekről derült ki, hogy színészként is aktívak voltak” – részletezte a tárlat létrehozója.

Rocksuli: fiataloknak is szóló örökség

A kiállítás nemcsak az erdélyi régióra koncentrál, hiszen máshol is élt magyarság. „Most szándékosan így fogalmaznék, hogy a csehszlovákiai, jugoszláviai és szovjet területre is átmerészkedtünk képzeletben, hogy lássuk, mi történt a magyar könnyűzene terén a rendszerváltás előtt. A Szovjetunióban gyakorlatilag nem létezett ilyen tevékenység, Csehszlovákiában néhány lemez maradt fenn, míg Jugoszláviában meglepően gazdag anyag állt össze. Szabadkán született például az első saját szerzésű magyar rockopera is, a Zöld hajú lány” – osztotta meg lapunkkal Hints Zoltán.

rocksuli kiállítás Galéria

A hetvenes évek elején a Siculus Fesztiválra kértek elsőként saját, magyar nyelvű dalt

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

A tárlat ötletgazdája szerint az erdélyi magyar könnyűzene egyik legnagyobb áttörése a ’70-es évek elején történt, amikor megjelentek az első saját, magyar nyelven írt dalok. Korábban ugyanis kizárólag román vagy nemzetközi slágerek magyar változatai kerülhettek felvételre.

A fordulópontot a székelyudvarhelyi Siculus Fesztivál jelentette, ahol először írták elő, hogy saját szerzeményű, magyar nyelvű dallal lehet jelentkezni.

Hints Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt években a kiállítás több helyszínt is bejárt: Kolozsváron Hangok a múltból címmel állították ki tavaly, ezt megelőzően látható volt Budapesten a Rockmúzeumban, Tatán a Peron Tehetségközpontban, és ha éppen nem utazik a tárlat, a marosvásárhelyi Rocksuliban látogatható. „Fontos, hogy diákjaink is találkozzanak ezzel az örökséggel. Szeretnénk, hogy tudatosuljon bennük, hogy a jelenlegi zenei világ nem a semmiből jött létre – van múltja és gyökere” – hangsúlyozta az igazgató.

rocksuli kiállítás Galéria

Hints Zoltán a Rocksuli diákjaival is szeretné megismertetni ezt a zenei örökséget

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

Rámutatott, a tárlat különlegessége, hogy QR-kódos információs táblákkal hallgathatóvá is teszi a kiállított lemezek egy részét. A modern technikai eszközök bevonásával a fiatalabb generációk is könnyebben kapcsolódnak a tartalomhoz.

Idézet
Lehet, hogy egy nyolcéves most még nem mélyül el benne, de elindul benne egy csíra – ami később érdeklődésre, akár kutatásra ösztönözheti”

– jegyezte meg a suli vezetője. Hozzátette, a gyűjtemény folyamatosan bővül: jelenleg is zajlik a ritka, erdélyi vonatkozású lemezek felkutatása. „Ez nem egyszerű feladat, mivel a rendszerváltás előtti évek egyetlen lemezkiadója, az Electrecord soha nem adott ki egy teljes, átfogó katalógust. Úgy keresünk, hogy nem tudjuk pontosan, mit – és azt sem, hogy hol” – magyarázta.

rocksuli kiállítás Galéria

A tárlatot a Peron Tehetségközpontban is megtekinthették az érdeklődők

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Rocksuli

Hints Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a jövőben szeretnék bővíteni a gyűjteményt, ugyanakkor a rockoperák történetét is igyekeznek bemutatni. „Sokan úgy tudják, hogy az István, a király volt az első magyar rockopera, de valójában megelőzte a nagyváradi Az ifjú W. újabb szenvedései című beatoratórium és a szabadkai Zöld hajú lány. Ezt a fejlődési utat is szeretnénk bemutatni: hogyan jutottunk el a musicaltől a magyar rockoperáig” – részletezte a tárlat ötletgazdája.

Mint kifejtette, idén ősszel Felvidékre kapott meghívást a kiállítás, s mivel a távolság miatt ez komolyabb szervezést igényel, más felkérésekre egyelőre nem tudtak igent mondani, de céljuk, hogy minél több helyre eljussanak.

korábban írtuk

Veszélyes fegyver volt a szó – Emlékeztet, feltár a kommunizmusbeli erdélyi magyar könnyűzenéről szóló konferencia
Veszélyes fegyver volt a szó – Emlékeztet, feltár a kommunizmusbeli erdélyi magyar könnyűzenéről szóló konferencia

A szó veszélyes fegyver (volt) – Az erdélyi magyar könnyűzene lehetőségei és buktatói a rendszerváltás előtti Romániában – ez a címe annak a történészek, szakértők részvételével szervezendő konferenciának, amelyet Marosvásárhelyen tartanak pénteken.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője