Hirdetés

Rivalda: családi unalom – mesketével

Elhiszem a műsorlapnak mindazt, amit Moravetz Leventéről, illetve Venczel Péterről írnak, csak azt nem értem, hogy ha az egyik sikeres színész és rendező, a másik pedig jónevű operaházi tag, hogy jutott eszükbe musicalt írni az Ali Baba és a negyven rablóból.

2010. február 09., 10:032010. február 09., 10:03

De ha már eszükbe jutott, és Moravetz vallomása szerint nagy rössel neki is láttak a „munkának”, akkor hogy a csudába sikerült ilyen szörnyűséget összeeszkábálniuk?! Amit pedig végképp nem értek: mit vétett a színházfelújítás körüli hajcihő miatt évadok óta amúgy is megkínzott nagyváradi társulat és közönség, hogy éppen az ő nyakukba sózták az ősbemutatót.

Perzsavásárnak indul, perzsák és vásár nélkül: némi táncikálás, énekelés, téblábolás, időhúzás – az volt az érzésem, mintha amnéziás lenne az egész csapat, és nem tudná, mit is keres a színpadon. Egy idő után fel is bukkan Ali Baba, akit jóságosnak, széplelkűnek és a templom egerével azonos vagyonszinten mozgónak kiáltanak ki, de akiről egykettőre kiderül, hogy a legdörzsöltebb rablóbandát is simán át tudja verni. Élete hűséges párjának értékes támogatásával. És természetesen nincsen rossz még rosszabb nélkül: a gonosz testvér és pénzéhes felesége buzgón áskálódik a szegény, de becstelen Aliék ellen. A fiatalok pedig időnként dalra fakadnak.

A legtöbbet a rablók teszik. Ügyes banda, bár azt szintén nem értettem, miért kellett hajaztatni Grimmék hét törpéjére a „mesés Kelet” banditáit. Annyi baj legyen, ilyen „kicsire” már igazán nem adunk. Kavinszky András, Pál Hunor, Csatlós Lóránt, Kocsis Gyula, Herman Ferenc, Tóth Albert és Nemes Lajos nem biztos, hogy ezzel a teljesítményével írja be magát az egyetemes színjátszás virtuális aranykönyvébe, de jól mozognak és a figurák karikírozása is a túlzás határain belül marad.

A főszerepeket, Ali Babát és Fatimét, illetve Kaszimot és Leilát játszó Kiss Csaba, Fábián Enikő, Dobos Imre és Molnár Júlia nem igazán érezték jól magukat a rájuk húzott bőrben. Unottan, penzumszerűen tették a dolgukat, időnként picit mintha szégyellték volna magukat. De lehet, hogy csak én éreztem így – az ő nevükben. A szerelmesek, Meriem (Ababi Csilla) és Yuszuf (Szotyori József) színpadi szüleikhez hasonlóan unták az ömlengést és a ha kell, ha nem dalolást.

Nem tudom, Vadas László rendezőnek mekkora a hozzájárulása az előadáshoz, az eredeti „remekművet” nem ismerem. Ismételten a műsorlapra kell hagyatkoznom, ahol is Moravetz Levente a következőket nyilatkoztatja ki: „Olyan darabot akartunk írni, mely két órára egyformán elvarázsolja mind a felnőtteket, mind pedig a gyerekeket. Olyan musicalt, melynek zenei nyelvét egyformán beszéli minden korosztály. Olyan meseszövést, melyet közösen tud végigizgulni papa, mama és a gyerekek. Egyszóval egy igazi, rég várt családi musicalt.” Karinthy kérdezte meg egyszer egy hasonlóan beszélő ifjútól, hogy fiatalember, maga mire olyan szerény?!

Az említett zenei nyelvből ugyanis nem tudom, hány foszlány maradt meg egy-egy néző fülében, de hogy az elkövetkező napokban nem ezektől a „slágerektől” fog zengeni a nagyváradi korzó, az biztos.

Ami pedig a közös családi izgalmakat illeti: egyenesben lemérhettem, ugyanis mögöttem egy háromgenerációs családi csapat ült. Nagymama, a két fiatal szülő és két unoka. Eleinte a legérdeklődőbb a kérdései alapján éles eszűnek tűnő cserfes kislány volt. Szerette volna tudni, hogy ki kicsoda, mit miért tesz és hasonlók. Aztán elcsendesedett.

Hagytam magamnak is egy kis izgalmat, nem fordultam hátra, úgyhogy nem tudom, belealudt-e a kislány a történetbe, vagy bölcsen elfogadta, hogy fölösleges érdeklődnie, elég csak egy kicsit elbámészkodni. Ha a bábszínház tűzte volna műsorára, összefogottabban és lényegre törőbben, talán még sikere is lehetett volna ennek az egésznek. Így viszont csak az unalom jutott, színésznek, nézőnek, felnőttnek, gyereknek, magányosoknak és nagycsaládosoknak egyaránt.

Szerző: Molnár Judit

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés