„Kimerülten javallott / hazavinni a lelket, / s hagyni, hogy töltekezzen; / égjen, amíg csak akar" – olvasható Gittai István versében. A hetvenéves, Budapesten élő költő betegsége miatt nem vehetett részt a tiszteletére szervezett hétvégi nagyváradi irodalmi esten, így mintha Eső kíséretében című versének záró szakaszát akarta volna megerősíteni: csak lélekben tudott jelen lenni szülőfaluja, Tóti után a második otthonában, Nagyváradon.
2017. január 22., 15:422017. január 22., 15:42
2017. január 22., 15:442017. január 22., 15:44
Az irodalmi esten Gittai legújabb verseit összegyűjtő, Létesszencia című kötetét mutatták be. Életünk lényegéhez tartozik az is, hogy test és lélek nagyon gyakran nem tudja egymást az életritmusban követni: az esendőbb, sérülékenyebb test le-lemarad a betegségekkel teli éveknek fittyet hányó, örökifjú lélek mögött.
Gittai alkotó szellemét, Váradhoz annyira kötődő lelkét versei „képviselték\" az eseményen, illetve élettársa, Köpe Éva személyesen is megjelenítette a kötetbemutatóra szép számban összegyűlt barátoknak, ismerősöknek.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélt a lap és a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában, a Bihar Megyei Tanács támogatásával megjelent verseskönyv szerkesztésének buktatóiról, arról, hogy a szerző távollétében magára maradt a versek tematikai ciklusba rendezésével.
Mint mondta, azon töprengett, vajon ezt a rendezgetést elfogadja-e majd a költő, de kitért ismeretségük kezdetére is, amikor verselő serdülőként Gittainak mutatta meg először a munkáit. A beszámolót négyes csokorba kötött versek felolvasásával Szabó Eduárd színművész tette színesebbé, majd a szellemi együttlétet erősítendő a régi barátok és munkatársak elevenítettek fel különböző, Gittaival, a költővel és folyóiratszerkesztővel kapcsolatos emlékeket.
A komoly szerkesztőségi munkamozzanatok mellett nem hiányozhattak a lapzárták utáni bohém társaság lazítási gyakorlatainak a sztorijai sem, olyan kerek egésszé formálva a spontán emlékezés ötletét, mintha hosszas rendezői utasítások nyomán rögzültek volna a gondolatok. A hangulat tökéletesen megfelelt a kötetben szereplő Talpra állító című vers alapgondolatának: „Csak rajtad múlik, / hogy megrázzad magad, / s hogy ismét talpra állj. / Valamennyi erőd, / türelmed és időd / áldozd most sebedre, / beteg föld gyermeke, / s úgy lesz, mint hajdanán, / amikor pattintott / kő még a lándzsahegy.\"
Az összejövetel végén mihamarabbi gyógyulást kívánt Gittai Pistának a társaság, arra kérve élettársát, számoljon be majd részletesen a szeretettel megidézett emlékek soráról és a közös óhajról, hogy a baráti kör minél előbb személyesen is köszönteni akarja a hetedik x-et átlépett költőt és beszélgetni vele a most megismert kötet darabjairól.
Gittai istván 1946. December 31-én született a Bihar megyei Tótin. Építészeti technikumot Nagyváradon végzett, majd tervezőként dolgozott Zilahon, 1971-től Nagyváradon. 1990–91-ben a Kelet-Nyugat hetilap szerkesztője, 1991-től a Bihari Napló munkatársa. 1993–1995 között Magyarországon élt, majd visszatért Nagyváradra, ahol ismét a Bihari Napló, majd 2002-től a Várad folyóiratnak is munkatársa volt. Először a Fáklya, majd az Ifjúmunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk, Bihari Napló, Brassói Lapok és a Familia közölte verseit. Forrás-kötete a Megmentett visszhang (1975). Szikár, szűkszavú versei főleg a magányosság érzetének kifejezésében hitelesek. További köteteiben kihagyásos versszerkezetei nagyobb kompozíciós egységekbe rendeződnek. Mindinkább az elérhetetlen teljesség szószólója, ahogy Mózes Attila írta róla, „a hiány költőjeként\" mutatkozott be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!