Fotó: A szerző felvétele
2011. november 28., 07:002011. november 28., 07:00
Az előadás alapjául Szilágyi Domokos Bartók Amerikában című verse szolgált. A költemény különleges felépítésével, ritmus- és tempóváltásaival, eklektikus hullámzásával eleve nem sorolható a könnyen szavalható rigmusok közé, még bátrabbnak nevezhető hát a próbálkozás a táncegyüttes részéről, hogy ne csak a maga verbális valójában, hanem azzal a zenével és tánccal, ami a verssorok közül amúgy is kicseng, mintegy lefordítsa a verset a mozgás és a muzsika nyelvére.
Az előadás narratívája erre játszik rá, úgy, hogy közben nagyon sok mindent hozzáad: hiszen mit is jelenthetne elsősorban Bartók Béla munkássága egy néptáncegyüttes számára, ha nem a népdalgyűjtéseket? Mély tudásról és felkészültségről árulkodik az előadás felépítése, olyan zenei és táncbeli információkkal, amelyek iskolában nem tanulhatók, mégis – mint a népzene és a néptánc általában – valamilyen varázslat folytán mindig ismerősen, otthonosan csengenek. Még akkor is ha az első két rész helyszíne és ideje távoli – legtöbben sosem vettünk részt a múltat bemutató jelenetben látott táncmulatságon, csak a népdalszövegekből ismerjük valamelyest az itt végbemenő eseményeket: a legényt elviszik katonának, holtan hozzák haza, a lótolvajt kivégzik.
A második rész csiricsáré jelmezei a Szilágyi-versben megjelenő „csiribirivalcerre” utalhatnak, viselőik pedig azokra, akiknek a muzsikaszónál jobban tetszik a zongorafedél csillogó lakkja. A harmadik részben bemutatott helyzet azonban biztosan mindannyiunknak ismerős – de többet ennél nem árulok el, hadd legyen mindenkinek éppoly felemelő meglepetés a finálé, mint a premier nézői számára. n Nagy Orsolya
Bartók Amerikából – Nagyvárad Táncegyüttes. Rendező-koreográfus: László Csaba. Rendező munkatárs: Dimény Levente. Koreográfus asszisztensek: Brugós Sándor, Zaha Enikő. Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt m.v. Zenei szerkesztő: Bartalis Botond. Zenei asszisztens: Pelbát Ilona
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok