
„Soha nem rendeztek még ilyen nagyszabású kiállítást Rembrandt, a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész metszeteiből Romániában, mint amilyen április 12-én nyílik Kolozsváron. Amiért előbb a kincses városban, és nem Bukarestben láthatja a közönség a kivételes tárlatot, egyszerű: ami Németországnak Bajorország, az Romániának Erdély” – jelentette ki Thomas Emmerling luxemburgi műgyűjtő a Rembrandt, a metszet művészetének csúcsa című tárlat hétvégi beharangozó sajtótájékoztatóján.
2014. március 09., 19:562014. március 09., 19:56
A műgyűjtő hozzáfűzte, a vándorkiállítást júniustól Bukarestben, Iaşiban és Temesváron is bemutatják. Az alkotások tulajdonosa azt is kifejtette: ez a lehető legteljesebb tárlat a holland művész metszeteiből, hiszen a létező 286 darabból 273-at láthat április 12. és június 8. között a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumba látogató közönség.
Mint ecsetelte, a metszeteket azokról a nyomólapokról nyomtatták, amelyeket Amand Durand francia képzőművész restaurált és dolgozott fel 1865 és ’67 között a Francia Nemzeti Könyvtár megbízásából. Kifejtette, arról sajnos nem lehet szó, hogy az eredeti Rembrandt-metszeteket állítsák ki, hiszen az eredeti nyomólapok megsérültek, deformálódtak az idő folyamán, ezért volt szükség a restaurálásukra.
Vasile Radu műkritikus szerint egy metszet értéke akár az 50 ezer eurót is elérheti. Thomas Emmerling arról is beszélt, Rembrandt azért készített metszeteket, mert az olajfestményeket csak a gazdag nemesek tudták megfizetni, míg a metszeteket a vékonypénzű műkedvelők is meg tudták vásárolni. Mint mondta, a tárlat anyagát korábban Stuttgart mellett és Varsóban is bemutatták, ahol százezres látogatottságot értek el – Kolozsváron a 10–50 ezer látogató már nagy sikernek számítana.
Újságírói kérdésre válaszolva a műgyűjtő azt is kifejtette, a 273 metszetet két részletben állítják ki: május 10-éig az önarcképek és Biblia-ábrázolások lesznek láthatók, ezt követően pedig az egyéb portrékat és más kategóriába sorolt alkotásokat lehet megtekinteni. Rembrandt gyakorlott metszetkészítő volt, emellett számos rajza és rézkarca is fennmaradt. Alkotásai abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek holland aranykornak, illetve „arany évszázadnak” vagy egyszerűen Rembrandt korának neveznek (kb. a 17. század).
A rendkívüli tárlatot beharangozó sajtóeseményen részt vett Wouter Rejers, Hollandia tiszteletbeli konzulja is, aki elmondta: Hollandia számára azért fontos a kiállítás megszervezése, mert Rembrandt művei megmutatnak valamit az ország történelméből is, továbbá mert a legendás németalföldi művész egyensúlyt tudott teremteni az üzlet és művészet között. Radu Vasile kolozsvári művészettörténész és műkritikus úgy értékelte, a Rembrandt-kiállítás a legnagyobb figyelmesség, amelyben a kincses város művészetkedvelő közönsége részesülhetett.
Tudor Sălăjan, a múzeum igazgatója elmondta, a kiállítás belépője 20 lejbe kerül, de természetesen lesznek kedvezmények csoportoknak, diákoknak és nyugdíjasoknak is. A múzeumok éjszakáján – amikor egyébként ingyenes lesz a múzeum látogatása – a Rembrandt-tárlat megtekintéséért szimbolikus összeget, mindössze két lejt fognak kérni.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!