A Csiky-ház Vásárhelyen, a Sáros utcában. A 19. század első felében épült ingatlan az örmény Csiky Márton kereskedő háza volt
Fotó: Rab Zoltán
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület november 5. és 7. között tartja az Örmény Kulturális Napokat. Az idei rendezvény Csiky Gergely erdélyi magyar örmény származású drámaíró halálának 130. emlékévében az irodalomra összpontosít, kiemelve a nemzetiségek jelenlétét és szerepét Marosvásárhelyen és Erdélyben, illetve a Csiky család jelentős szerepét Marosvásárhely életében.
2021. november 04., 21:022021. november 04., 21:02
Az örmény kultúrára, az együtt élő nemzetiségek irodalmára hívják fel a figyelmet a Marosvásárhelyen a hét végén tartandó Örmény Kulturális Napok keretében. November 5-én, péntek délután 5 órától a Bolyai téri unitárius egyház Dersi János termében első alkalommal szervez tudományos ülésszakot az erdélyi örményekről a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület.
Ahogy a Krónika érdeklődésére Puskás Attila, az egyesület elnöke kifejtette, számos kutató jelezte, hogy örményekre vonatkozó adatot talált és hogy ezek az adatok ne merüljenek feledésbe, két évenként szeretnék megrendezni az ülésszakot, az ott elhangzottakat pedig nyomtatott formában megjelentetni.
Szombaton 10 órakor a Kultúrpalota kistermében az Erdélyben élő nemzetiségek irodalma lesz a téma. Ahogy Puskás Attila fogalmazott, az egyesület küldetésének tekinti az örmények mellett élő nemzetiségek bemutatását, megismertetését is, hiszen kölcsönösen hatottak egymásra, szokásaik, hagyományaik, kultúrájuk folyamatosan alakították, gazdagították egymást.
– magyarázta Puskás Attila. Ennek jegyében a drámaíróról Székely Emese tart előadást, Kilyén Ilka a roma, Spielmann Mihály a magyar-zsidó irodalmat mutatja be. Demény Péter a magyar és román irodalom kölcsönhatásairól, László Lóránt a szász és Nagy Attila az örmény irodalomról értekezik. Kilyén Ilka színművész az adott nemzetiségek irodalmából ad elő szemelvényeket.
Örményország függetlenségének 30. évfordulóján rövid értekezést tart őexcellenciája Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete, aki először jár Marosvásárhelyen.
Szombat délben 12 órakor a Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak otthont adó Toldalagi palotában két hétig látogatható kiállítás nyílik Erdélyi nemzetiségek viseletkiállítása címmel, az udvaron pedig örmény vásárt tartanak örmény kávéval, süteménnyel. Vasárnap délelőtt magyar, illetve román nyelvű idegenvezetésre várják az érdeklődőket a Csiky család nyomában.
Puskás Attila elmondta, a sétán a Városházával szembeni Csiky Emil házát, a főtéri római katolikus plébániatemplomban színes ablaküvegeit, a templom alatti kriptát, és végül a Sáros utcai, a 19. század első felében épült Csiky-házat tekintik meg Barabás Kisanna, Kálmán Attila és Puskás Attila vezetésével. A román nyelvű idegenvezetés délelőtt fél 11-kor kezdődik a polgármesteri hivatal előtt, a magyar nyelvű ugyanott déli 12-kor.
Bár Erdély az anyaország az erdélyi magyar örmények számára, az őshaza Örményország, amelyhez a kötődést a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg. Az örmények, ha valahol letelepedtek, ott felvirágzott a kereskedelem, a polgári élet, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet – tudtuk meg Puskás Attilától, aki elmondta, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek.
Az újabb kutatások szerint azonban Erdélyben nem csak Apafi idejéből számítandó az örmények letelepedése, hanem jóval korábbról. Több alkalommal, több irányból is érkeztek. Északról például Iași vagy Suceava környékéről, délről Brassó irányából, míg keletről a moldvai örmények lépték át a Kárpátokat, hogy aztán Erdélyben új hazára leljenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!