A Csiky-ház Vásárhelyen, a Sáros utcában. A 19. század első felében épült ingatlan az örmény Csiky Márton kereskedő háza volt
Fotó: Rab Zoltán
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület november 5. és 7. között tartja az Örmény Kulturális Napokat. Az idei rendezvény Csiky Gergely erdélyi magyar örmény származású drámaíró halálának 130. emlékévében az irodalomra összpontosít, kiemelve a nemzetiségek jelenlétét és szerepét Marosvásárhelyen és Erdélyben, illetve a Csiky család jelentős szerepét Marosvásárhely életében.
2021. november 04., 21:022021. november 04., 21:02
Az örmény kultúrára, az együtt élő nemzetiségek irodalmára hívják fel a figyelmet a Marosvásárhelyen a hét végén tartandó Örmény Kulturális Napok keretében. November 5-én, péntek délután 5 órától a Bolyai téri unitárius egyház Dersi János termében első alkalommal szervez tudományos ülésszakot az erdélyi örményekről a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület.
Ahogy a Krónika érdeklődésére Puskás Attila, az egyesület elnöke kifejtette, számos kutató jelezte, hogy örményekre vonatkozó adatot talált és hogy ezek az adatok ne merüljenek feledésbe, két évenként szeretnék megrendezni az ülésszakot, az ott elhangzottakat pedig nyomtatott formában megjelentetni.
Szombaton 10 órakor a Kultúrpalota kistermében az Erdélyben élő nemzetiségek irodalma lesz a téma. Ahogy Puskás Attila fogalmazott, az egyesület küldetésének tekinti az örmények mellett élő nemzetiségek bemutatását, megismertetését is, hiszen kölcsönösen hatottak egymásra, szokásaik, hagyományaik, kultúrájuk folyamatosan alakították, gazdagították egymást.
– magyarázta Puskás Attila. Ennek jegyében a drámaíróról Székely Emese tart előadást, Kilyén Ilka a roma, Spielmann Mihály a magyar-zsidó irodalmat mutatja be. Demény Péter a magyar és román irodalom kölcsönhatásairól, László Lóránt a szász és Nagy Attila az örmény irodalomról értekezik. Kilyén Ilka színművész az adott nemzetiségek irodalmából ad elő szemelvényeket.
Örményország függetlenségének 30. évfordulóján rövid értekezést tart őexcellenciája Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete, aki először jár Marosvásárhelyen.
Szombat délben 12 órakor a Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak otthont adó Toldalagi palotában két hétig látogatható kiállítás nyílik Erdélyi nemzetiségek viseletkiállítása címmel, az udvaron pedig örmény vásárt tartanak örmény kávéval, süteménnyel. Vasárnap délelőtt magyar, illetve román nyelvű idegenvezetésre várják az érdeklődőket a Csiky család nyomában.
Puskás Attila elmondta, a sétán a Városházával szembeni Csiky Emil házát, a főtéri római katolikus plébániatemplomban színes ablaküvegeit, a templom alatti kriptát, és végül a Sáros utcai, a 19. század első felében épült Csiky-házat tekintik meg Barabás Kisanna, Kálmán Attila és Puskás Attila vezetésével. A román nyelvű idegenvezetés délelőtt fél 11-kor kezdődik a polgármesteri hivatal előtt, a magyar nyelvű ugyanott déli 12-kor.
Bár Erdély az anyaország az erdélyi magyar örmények számára, az őshaza Örményország, amelyhez a kötődést a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg. Az örmények, ha valahol letelepedtek, ott felvirágzott a kereskedelem, a polgári élet, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet – tudtuk meg Puskás Attilától, aki elmondta, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek.
Az újabb kutatások szerint azonban Erdélyben nem csak Apafi idejéből számítandó az örmények letelepedése, hanem jóval korábbról. Több alkalommal, több irányból is érkeztek. Északról például Iași vagy Suceava környékéről, délről Brassó irányából, míg keletről a moldvai örmények lépték át a Kárpátokat, hogy aztán Erdélyben új hazára leljenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!