A Csiky-ház Vásárhelyen, a Sáros utcában. A 19. század első felében épült ingatlan az örmény Csiky Márton kereskedő háza volt
Fotó: Rab Zoltán
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület november 5. és 7. között tartja az Örmény Kulturális Napokat. Az idei rendezvény Csiky Gergely erdélyi magyar örmény származású drámaíró halálának 130. emlékévében az irodalomra összpontosít, kiemelve a nemzetiségek jelenlétét és szerepét Marosvásárhelyen és Erdélyben, illetve a Csiky család jelentős szerepét Marosvásárhely életében.
2021. november 04., 21:022021. november 04., 21:02
Az örmény kultúrára, az együtt élő nemzetiségek irodalmára hívják fel a figyelmet a Marosvásárhelyen a hét végén tartandó Örmény Kulturális Napok keretében. November 5-én, péntek délután 5 órától a Bolyai téri unitárius egyház Dersi János termében első alkalommal szervez tudományos ülésszakot az erdélyi örményekről a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület.
Ahogy a Krónika érdeklődésére Puskás Attila, az egyesület elnöke kifejtette, számos kutató jelezte, hogy örményekre vonatkozó adatot talált és hogy ezek az adatok ne merüljenek feledésbe, két évenként szeretnék megrendezni az ülésszakot, az ott elhangzottakat pedig nyomtatott formában megjelentetni.
Szombaton 10 órakor a Kultúrpalota kistermében az Erdélyben élő nemzetiségek irodalma lesz a téma. Ahogy Puskás Attila fogalmazott, az egyesület küldetésének tekinti az örmények mellett élő nemzetiségek bemutatását, megismertetését is, hiszen kölcsönösen hatottak egymásra, szokásaik, hagyományaik, kultúrájuk folyamatosan alakították, gazdagították egymást.
– magyarázta Puskás Attila. Ennek jegyében a drámaíróról Székely Emese tart előadást, Kilyén Ilka a roma, Spielmann Mihály a magyar-zsidó irodalmat mutatja be. Demény Péter a magyar és román irodalom kölcsönhatásairól, László Lóránt a szász és Nagy Attila az örmény irodalomról értekezik. Kilyén Ilka színművész az adott nemzetiségek irodalmából ad elő szemelvényeket.
Örményország függetlenségének 30. évfordulóján rövid értekezést tart őexcellenciája Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete, aki először jár Marosvásárhelyen.
Szombat délben 12 órakor a Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak otthont adó Toldalagi palotában két hétig látogatható kiállítás nyílik Erdélyi nemzetiségek viseletkiállítása címmel, az udvaron pedig örmény vásárt tartanak örmény kávéval, süteménnyel. Vasárnap délelőtt magyar, illetve román nyelvű idegenvezetésre várják az érdeklődőket a Csiky család nyomában.
Puskás Attila elmondta, a sétán a Városházával szembeni Csiky Emil házát, a főtéri római katolikus plébániatemplomban színes ablaküvegeit, a templom alatti kriptát, és végül a Sáros utcai, a 19. század első felében épült Csiky-házat tekintik meg Barabás Kisanna, Kálmán Attila és Puskás Attila vezetésével. A román nyelvű idegenvezetés délelőtt fél 11-kor kezdődik a polgármesteri hivatal előtt, a magyar nyelvű ugyanott déli 12-kor.
Bár Erdély az anyaország az erdélyi magyar örmények számára, az őshaza Örményország, amelyhez a kötődést a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg. Az örmények, ha valahol letelepedtek, ott felvirágzott a kereskedelem, a polgári élet, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet – tudtuk meg Puskás Attilától, aki elmondta, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek.
Az újabb kutatások szerint azonban Erdélyben nem csak Apafi idejéből számítandó az örmények letelepedése, hanem jóval korábbról. Több alkalommal, több irányból is érkeztek. Északról például Iași vagy Suceava környékéről, délről Brassó irányából, míg keletről a moldvai örmények lépték át a Kárpátokat, hogy aztán Erdélyben új hazára leljenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!