2009. február 26., 09:412009. február 26., 09:41
Rác András képzőművész 1926-ban született Kolozsváron, és itt töltötte gyermekéveit is. 1942-ben szüleivel együtt áttelepült Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskola mozaik szakán Fónyi Géza tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése óta szabadfoglalkozású képzőművész. A hatvanas évektől kezdve számos hazai és külföldi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Több nagyméretű mozaikja díszíti Dunaújváros, Budapest, Pécs, Miskolc, Ózd és Békéscsaba középületeit.
Művészetét eredetileg az olajfestés és a klasszikus mozaik jellemezte, idővel azonban új technikákat dolgozott ki: a mozaikreliefet és a hidegzománcfestést. „Jelentősek a technikai kísérletei, melyek műfaji határokat tágítanak ki: anyag-kollázsai, reliefmozaikjai vagy hidegzománc-alkotásainak sorozata tanúskodnak kísérletező kedvéről” – írja róla Kovács Árpád.
A hatvanas években nagyméretű olajfestményeinek témáját a megélt történelem, a város inspirálta. Több portrét is festett, idővel azonban ez a figurativitás az elvontabb kompozíciókkal egyesül.
„Későbbi műveiből kitűnik, hogy számára az alkotás nem ábrázolás, hanem a szavak nélküli közlés, jeladás, üzenet. (…) A művész életműve nem tagolható. Az anyag és a technika változatossága jelzi a műalkotás folyamatát, nem keres stílust a műveinek, hanem ahogy fogalmaz: üzenetvivő, melynek forrása valahol nagy eszmék, ideák környékén keresendő. Foglalkoztatják a létezés alapvető kérdései, s ezek mitológiai vagy éppen zenei utalásokkal mind jelen vannak képein” – véli a művészettörténész.
Kolozsvári emlékei számtalan művében visszaköszönnek: például a Kék gótika című alkotásának előképéül a kincses város híres, Farkas utcai temploma szolgált. Saját bevallása szerint már gyermekkorában megragadta fantáziáját a csúcsíves boltozatok homályba vesző, művészien szép, mérnökien szerkesztett, bonyolult világa. A művész későbbi utazásain szerzett franciaországi, angliai tapasztalatai tovább erősítették a gótikához való vonzódását.
Rác András kolozsvári tárlata március 15-éig látogatható.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.