2009. február 26., 09:412009. február 26., 09:41
Rác András képzőművész 1926-ban született Kolozsváron, és itt töltötte gyermekéveit is. 1942-ben szüleivel együtt áttelepült Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskola mozaik szakán Fónyi Géza tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése óta szabadfoglalkozású képzőművész. A hatvanas évektől kezdve számos hazai és külföldi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Több nagyméretű mozaikja díszíti Dunaújváros, Budapest, Pécs, Miskolc, Ózd és Békéscsaba középületeit.
Művészetét eredetileg az olajfestés és a klasszikus mozaik jellemezte, idővel azonban új technikákat dolgozott ki: a mozaikreliefet és a hidegzománcfestést. „Jelentősek a technikai kísérletei, melyek műfaji határokat tágítanak ki: anyag-kollázsai, reliefmozaikjai vagy hidegzománc-alkotásainak sorozata tanúskodnak kísérletező kedvéről” – írja róla Kovács Árpád.
A hatvanas években nagyméretű olajfestményeinek témáját a megélt történelem, a város inspirálta. Több portrét is festett, idővel azonban ez a figurativitás az elvontabb kompozíciókkal egyesül.
„Későbbi műveiből kitűnik, hogy számára az alkotás nem ábrázolás, hanem a szavak nélküli közlés, jeladás, üzenet. (…) A művész életműve nem tagolható. Az anyag és a technika változatossága jelzi a műalkotás folyamatát, nem keres stílust a műveinek, hanem ahogy fogalmaz: üzenetvivő, melynek forrása valahol nagy eszmék, ideák környékén keresendő. Foglalkoztatják a létezés alapvető kérdései, s ezek mitológiai vagy éppen zenei utalásokkal mind jelen vannak képein” – véli a művészettörténész.
Kolozsvári emlékei számtalan művében visszaköszönnek: például a Kék gótika című alkotásának előképéül a kincses város híres, Farkas utcai temploma szolgált. Saját bevallása szerint már gyermekkorában megragadta fantáziáját a csúcsíves boltozatok homályba vesző, művészien szép, mérnökien szerkesztett, bonyolult világa. A művész későbbi utazásain szerzett franciaországi, angliai tapasztalatai tovább erősítették a gótikához való vonzódását.
Rác András kolozsvári tárlata március 15-éig látogatható.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.