2009. február 26., 09:412009. február 26., 09:41
Rác András képzőművész 1926-ban született Kolozsváron, és itt töltötte gyermekéveit is. 1942-ben szüleivel együtt áttelepült Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskola mozaik szakán Fónyi Géza tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése óta szabadfoglalkozású képzőművész. A hatvanas évektől kezdve számos hazai és külföldi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Több nagyméretű mozaikja díszíti Dunaújváros, Budapest, Pécs, Miskolc, Ózd és Békéscsaba középületeit.
Művészetét eredetileg az olajfestés és a klasszikus mozaik jellemezte, idővel azonban új technikákat dolgozott ki: a mozaikreliefet és a hidegzománcfestést. „Jelentősek a technikai kísérletei, melyek műfaji határokat tágítanak ki: anyag-kollázsai, reliefmozaikjai vagy hidegzománc-alkotásainak sorozata tanúskodnak kísérletező kedvéről” – írja róla Kovács Árpád.
A hatvanas években nagyméretű olajfestményeinek témáját a megélt történelem, a város inspirálta. Több portrét is festett, idővel azonban ez a figurativitás az elvontabb kompozíciókkal egyesül.
„Későbbi műveiből kitűnik, hogy számára az alkotás nem ábrázolás, hanem a szavak nélküli közlés, jeladás, üzenet. (…) A művész életműve nem tagolható. Az anyag és a technika változatossága jelzi a műalkotás folyamatát, nem keres stílust a műveinek, hanem ahogy fogalmaz: üzenetvivő, melynek forrása valahol nagy eszmék, ideák környékén keresendő. Foglalkoztatják a létezés alapvető kérdései, s ezek mitológiai vagy éppen zenei utalásokkal mind jelen vannak képein” – véli a művészettörténész.
Kolozsvári emlékei számtalan művében visszaköszönnek: például a Kék gótika című alkotásának előképéül a kincses város híres, Farkas utcai temploma szolgált. Saját bevallása szerint már gyermekkorában megragadta fantáziáját a csúcsíves boltozatok homályba vesző, művészien szép, mérnökien szerkesztett, bonyolult világa. A művész későbbi utazásain szerzett franciaországi, angliai tapasztalatai tovább erősítették a gótikához való vonzódását.
Rác András kolozsvári tárlata március 15-éig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok