2009. február 26., 09:412009. február 26., 09:41
Rác András képzőművész 1926-ban született Kolozsváron, és itt töltötte gyermekéveit is. 1942-ben szüleivel együtt áttelepült Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskola mozaik szakán Fónyi Géza tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése óta szabadfoglalkozású képzőművész. A hatvanas évektől kezdve számos hazai és külföldi, egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Több nagyméretű mozaikja díszíti Dunaújváros, Budapest, Pécs, Miskolc, Ózd és Békéscsaba középületeit.
Művészetét eredetileg az olajfestés és a klasszikus mozaik jellemezte, idővel azonban új technikákat dolgozott ki: a mozaikreliefet és a hidegzománcfestést. „Jelentősek a technikai kísérletei, melyek műfaji határokat tágítanak ki: anyag-kollázsai, reliefmozaikjai vagy hidegzománc-alkotásainak sorozata tanúskodnak kísérletező kedvéről” – írja róla Kovács Árpád.
A hatvanas években nagyméretű olajfestményeinek témáját a megélt történelem, a város inspirálta. Több portrét is festett, idővel azonban ez a figurativitás az elvontabb kompozíciókkal egyesül.
„Későbbi műveiből kitűnik, hogy számára az alkotás nem ábrázolás, hanem a szavak nélküli közlés, jeladás, üzenet. (…) A művész életműve nem tagolható. Az anyag és a technika változatossága jelzi a műalkotás folyamatát, nem keres stílust a műveinek, hanem ahogy fogalmaz: üzenetvivő, melynek forrása valahol nagy eszmék, ideák környékén keresendő. Foglalkoztatják a létezés alapvető kérdései, s ezek mitológiai vagy éppen zenei utalásokkal mind jelen vannak képein” – véli a művészettörténész.
Kolozsvári emlékei számtalan művében visszaköszönnek: például a Kék gótika című alkotásának előképéül a kincses város híres, Farkas utcai temploma szolgált. Saját bevallása szerint már gyermekkorában megragadta fantáziáját a csúcsíves boltozatok homályba vesző, művészien szép, mérnökien szerkesztett, bonyolult világa. A művész későbbi utazásain szerzett franciaországi, angliai tapasztalatai tovább erősítették a gótikához való vonzódását.
Rác András kolozsvári tárlata március 15-éig látogatható.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.