Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette el Kölcsey Ferenc ülő szobrát, amelyet Nagykárolyban állítanak fel a tavasszal
Fotó: Ladány TV
Már szinte teljesen elkészült Püspökladányban a Kölcsey Ferenc alakját ábrázoló bronzszobor, amelyet Nagykárolyban helyeznek el a tavasz folyamán – tudósított a püspökladányi Ladány TV. Győrfi Lajos szobrászművész nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a partiumi város számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.
2023. január 19., 21:442023. január 19., 21:44
2023. január 20., 09:572023. január 20., 09:57
Az alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás támogatásával készül.
A Sárrétudvariban élő Lendvai Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Ladány TV műsorában elmondta, küldetésüknek érzik, hogy emlékeket állítsanak a magyarságnak Kárpát-medence-szerte. „Nagykárolyi születésű lévén jött az ötletem, hogy szobrot állítsunk. Tudtam róla, hogy két Kossuth-szobor került beolvasztásra Trianon következményeként, és egy Kölcsey-szobor is erre a sorsra jutott, ezért jutottunk el mostani a szobor tervének gondolatához” – mondta Lendvai Csaba.
Az alapítvány vezetője hozzátette, a nagykárolyi lakosság és a partiumi város vezetősége is pozitívan fogadta az elképzelést. Nagykároly önkormányzata egyébként tavaly márciusban fogadta el a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp képzőművész alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a szatmári városban.
Bár Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a település büszke rá, hiszen a költőóriás, himnuszunk szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1833 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. A város emlékszik a régi Kölcsey-szoborra, amelyet gróf Károlyi István Kallós Ede szobrászművésszel készíttetett el. A másfélszeres életnagyságú szobrot 1897-ben avatták fel a Károlyi-kastély kertjében.
Nagykároly önkormányzata szerdai ülésén fogadta el azt a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a partiumi városban.
„Nem is új gondolat ez, hanem tulajdonképen az egykori szobor újraállítása. Azért valósítjuk meg, mert erkölcsi és lelki kötelezettségünknek is érezzük. Most van a Himnusz megírásának bicentenáriuma, ez is nagy lelki felhatalmazást adott, hogy ebbe az irányba induljunk el” – mondta Lendvai Csaba. Győrfi Lajos szobrászművész úgy fogalmazott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét. „Ülő szobrot kértek, a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt találtunk helyszínt számára.
Hozzátette, azért is fontos a nagykárolyi helyszín, mert a költő szülőhelye, a Szatmár megyei Sződemeter közel van, a Kölcsey-birtokok ebben a régióban voltak, itt élte fiatalkorát a Himnusz költője. És Nagykárolytól a kelet-magyarországi, az ukrán határ mentén fekvő Szatmárcseke sem esik messze, 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc; itt fejezte be a Himnuszt 1823. január 22-én.
Nagyváradon és Székelyudvarhelyen is közösen szavalják a 200 éve írt Himnuszt
A Himnusz közös szavalására hív mindenkit a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Idén január 22-én, a magyar kultúra napján egyúttal a Himnusz 200. évfordulóját ünneplik; 1823-ban ezen a napon, Szatmárcsekén tisztázta le Kölcsey Ferenc a magyarság nemzeti imádságának kéziratát. A kulturális tárca közleményében hangsúlyozta, ez a jeles évforduló a nemzeti kultúra közösségmegtartó erejére, a magyarság kulturális örökségének megőrzésére, fenntartásának fontosságára és védelmére emlékeztet. A magyar kultúra napján, január 22-én 17 órától az állami megemlékezés után az Országház főlépcsőjén a 200. évfordulót szimbolizálva 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli – szavalja majd a nemzeti imádságot Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen. Ezzel egy időben négy határon túli helyszínen: Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, a felvidéki Nagymegyeren és a délvidéki Zentán, valamint a megemlékezéssorozat kiemelt helyszínein: Kölcsey egykori lakhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa Veszprémben is ugyanebben az időpontban szavalják majd a Himnuszt. A közlemény szerint a határon túli és hazai helyszínekről az MTVA élő körkapcsolásban jelentkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!