Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette el Kölcsey Ferenc ülő szobrát, amelyet Nagykárolyban állítanak fel a tavasszal
Fotó: Ladány TV
Már szinte teljesen elkészült Püspökladányban a Kölcsey Ferenc alakját ábrázoló bronzszobor, amelyet Nagykárolyban helyeznek el a tavasz folyamán – tudósított a püspökladányi Ladány TV. Győrfi Lajos szobrászművész nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a partiumi város számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.
2023. január 19., 21:442023. január 19., 21:44
2023. január 20., 09:572023. január 20., 09:57
Az alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás támogatásával készül.
A Sárrétudvariban élő Lendvai Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke a Ladány TV műsorában elmondta, küldetésüknek érzik, hogy emlékeket állítsanak a magyarságnak Kárpát-medence-szerte. „Nagykárolyi születésű lévén jött az ötletem, hogy szobrot állítsunk. Tudtam róla, hogy két Kossuth-szobor került beolvasztásra Trianon következményeként, és egy Kölcsey-szobor is erre a sorsra jutott, ezért jutottunk el mostani a szobor tervének gondolatához” – mondta Lendvai Csaba.
Az alapítvány vezetője hozzátette, a nagykárolyi lakosság és a partiumi város vezetősége is pozitívan fogadta az elképzelést. Nagykároly önkormányzata egyébként tavaly márciusban fogadta el a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp képzőművész alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a szatmári városban.
Bár Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a település büszke rá, hiszen a költőóriás, himnuszunk szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1833 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. A város emlékszik a régi Kölcsey-szoborra, amelyet gróf Károlyi István Kallós Ede szobrászművésszel készíttetett el. A másfélszeres életnagyságú szobrot 1897-ben avatták fel a Károlyi-kastély kertjében.
Nagykároly önkormányzata szerdai ülésén fogadta el azt a tervezetet, melynek értelmében Kölcsey Ferenc, illetve Aurel Popp alakját mintázó köztéri szobrokat állítanak a partiumi városban.
„Nem is új gondolat ez, hanem tulajdonképen az egykori szobor újraállítása. Azért valósítjuk meg, mert erkölcsi és lelki kötelezettségünknek is érezzük. Most van a Himnusz megírásának bicentenáriuma, ez is nagy lelki felhatalmazást adott, hogy ebbe az irányba induljunk el” – mondta Lendvai Csaba. Győrfi Lajos szobrászművész úgy fogalmazott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét. „Ülő szobrot kértek, a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt találtunk helyszínt számára.
Hozzátette, azért is fontos a nagykárolyi helyszín, mert a költő szülőhelye, a Szatmár megyei Sződemeter közel van, a Kölcsey-birtokok ebben a régióban voltak, itt élte fiatalkorát a Himnusz költője. És Nagykárolytól a kelet-magyarországi, az ukrán határ mentén fekvő Szatmárcseke sem esik messze, 1815-től 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc; itt fejezte be a Himnuszt 1823. január 22-én.
Nagyváradon és Székelyudvarhelyen is közösen szavalják a 200 éve írt Himnuszt
A Himnusz közös szavalására hív mindenkit a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Idén január 22-én, a magyar kultúra napján egyúttal a Himnusz 200. évfordulóját ünneplik; 1823-ban ezen a napon, Szatmárcsekén tisztázta le Kölcsey Ferenc a magyarság nemzeti imádságának kéziratát. A kulturális tárca közleményében hangsúlyozta, ez a jeles évforduló a nemzeti kultúra közösségmegtartó erejére, a magyarság kulturális örökségének megőrzésére, fenntartásának fontosságára és védelmére emlékeztet. A magyar kultúra napján, január 22-én 17 órától az állami megemlékezés után az Országház főlépcsőjén a 200. évfordulót szimbolizálva 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli – szavalja majd a nemzeti imádságot Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen. Ezzel egy időben négy határon túli helyszínen: Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, a felvidéki Nagymegyeren és a délvidéki Zentán, valamint a megemlékezéssorozat kiemelt helyszínein: Kölcsey egykori lakhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa Veszprémben is ugyanebben az időpontban szavalják majd a Himnuszt. A közlemény szerint a határon túli és hazai helyszínekről az MTVA élő körkapcsolásban jelentkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!