Sövénykerítés, 1968.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) festőművész munkáiból nyílik kiállítás május 24-én, szerdán 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) harmadik emeleti kiállítóterében.
2023. május 22., 11:032023. május 22., 11:03
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) ahhoz a nagybányai nemzedékhez tartozott, amely a két világháború közötti időszakban megújította a művésztelep szellemiségét – olvasható az EMŰK közleményében.
E lázadó fiatalok (Agricola Lídia, Katz Márton, Csizér Lilla, Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Kazár László stb.) nemcsak egy igazságosabb társadalomért küzdöttek, hanem egy korszerű művészet kialakítását is szorgalmazták. Mondanivalójukat és a művészeti stílus szintézisét eleinte az erőteljes színhasználatban, a racionális-konstruktív szerkesztésben és a kubista hagyományokban találták meg. A csoport hamar szétszóródott,
Új hajtás, 1969.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
1941 körül illegalista küldetései miatt Pittner felhagyott a festészettel, s csak jó egy évtized múltával kezdett hozzá ismét. Közben a marosvásárhelyi és a nagyváradi színház gazdasági vezetőjeként működött, majd eltávolítása és a pártból való kizárása miatt különböző vállalatoknál dekoratőrként dolgozott. Az 1945 utáni társadalmi-politikai rendből kiábrándult, a kötelező szocialista realizmust elutasító Pittnert az újrakezdésben az 1960-as években Marosvásárhelyen letelepedett fiatalok, elsősorban Balázs Imre és Nagy Pál barátsága és biztatása segítette.
Az évtized közepén kezdte el kiszáradt fákat, összefonódó, kusza gyökereket ábrázoló, jelképszerű, máskor szürreális hatású sorozatát, amelyek az emberi létezés mély átéléséről tudósítanak.
Pittner 1934-ben rendezte egyetlen önálló kiállítását Nagybányán, amelyet azután Szatmárra is elvitt. A későbbiekben életművének átfogó bemutatására nem került sor. Ezt az adósságot pótolta a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya által a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megrendezett retrospektív tárlat.
Önarckép szivarral, 1937.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének válogatásában létrejött kiállítás az alkotó minden korszakának legjellemzőbb alkotásait igyekezett összegyűjteni, s néhány olyan analógiával is kiegészült, amelyek jobban megvilágítják a különleges művészi életpályáját.
A tárlatot Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika, a kiállítás kurátorai nyitják meg.
A tárlat 2023. július 8-ig látogatható, az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között.
Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész alkotásaiból nyílik tárlat május 19-én, pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében.
A műkereskedelem, a műgyűjtés és a galeristák világába nyújtott betekintést a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban tartott pénteki rendezvény.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!