Sövénykerítés, 1968.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) festőművész munkáiból nyílik kiállítás május 24-én, szerdán 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) harmadik emeleti kiállítóterében.
2023. május 22., 11:032023. május 22., 11:03
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) ahhoz a nagybányai nemzedékhez tartozott, amely a két világháború közötti időszakban megújította a művésztelep szellemiségét – olvasható az EMŰK közleményében.
E lázadó fiatalok (Agricola Lídia, Katz Márton, Csizér Lilla, Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Kazár László stb.) nemcsak egy igazságosabb társadalomért küzdöttek, hanem egy korszerű művészet kialakítását is szorgalmazták. Mondanivalójukat és a művészeti stílus szintézisét eleinte az erőteljes színhasználatban, a racionális-konstruktív szerkesztésben és a kubista hagyományokban találták meg. A csoport hamar szétszóródott,
Új hajtás, 1969.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
1941 körül illegalista küldetései miatt Pittner felhagyott a festészettel, s csak jó egy évtized múltával kezdett hozzá ismét. Közben a marosvásárhelyi és a nagyváradi színház gazdasági vezetőjeként működött, majd eltávolítása és a pártból való kizárása miatt különböző vállalatoknál dekoratőrként dolgozott. Az 1945 utáni társadalmi-politikai rendből kiábrándult, a kötelező szocialista realizmust elutasító Pittnert az újrakezdésben az 1960-as években Marosvásárhelyen letelepedett fiatalok, elsősorban Balázs Imre és Nagy Pál barátsága és biztatása segítette.
Az évtized közepén kezdte el kiszáradt fákat, összefonódó, kusza gyökereket ábrázoló, jelképszerű, máskor szürreális hatású sorozatát, amelyek az emberi létezés mély átéléséről tudósítanak.
Pittner 1934-ben rendezte egyetlen önálló kiállítását Nagybányán, amelyet azután Szatmárra is elvitt. A későbbiekben életművének átfogó bemutatására nem került sor. Ezt az adósságot pótolta a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya által a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megrendezett retrospektív tárlat.
Önarckép szivarral, 1937.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének válogatásában létrejött kiállítás az alkotó minden korszakának legjellemzőbb alkotásait igyekezett összegyűjteni, s néhány olyan analógiával is kiegészült, amelyek jobban megvilágítják a különleges művészi életpályáját.
A tárlatot Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika, a kiállítás kurátorai nyitják meg.
A tárlat 2023. július 8-ig látogatható, az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között.
Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész alkotásaiból nyílik tárlat május 19-én, pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében.
A műkereskedelem, a műgyűjtés és a galeristák világába nyújtott betekintést a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban tartott pénteki rendezvény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!