Petőfinek az életműve az érdekes, nem a halála – Hermann Róbert történész a költő-forradalmárhoz kapcsolódó mítoszokról

Csupán egyetlen forrás támasztja alá ezt a köztudatba beépült legendát, amit valószínűleg az indított el, hogy a Nemzeti dal kottakiadásának borítóján a költő a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval – bár tény, hogy a képaláírás egy szóval sem említi, hogy március 15-ei lenne a jelenet.

Legenda versus valóság

Hermann Róbert kolozsvári előadása során azt is hangsúlyozta, hogy a jól ismert ábrázolás azért sem mutathat be március 15-i eseményeket, mert nem látunk rajta esernyőket vagy esőcseppeket, pedig aznap végig esett az eső. A magyarországi történész publicista, író – számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője – hozzátette, valószínűleg az is hozzájárult ennek a legendának a köztudatba való beépüléséhez, hogy a Nemzeti Múzeum a március 15-i események egyik olyan helyszíne, ami ma is létezik, az épület fennmaradt – ez pedig ritkaság.

A kéziratok, átjavított változatok kapcsán a történész felidézte azt az anekdotát, mely szerint amikor március 15-én Petőfi a Pilvax Kávéházban írta a költeményt, egy Szikra Ferenc nevű ifjú hatására változtatta meg az eredetileg „rajta, magyar!” felkiáltást „talpra magyarra!”. Ezzel a történettel a legfőbb probléma az, hogy Petőfi naplója szerint a Nemzeti dalt még március 13-án írta Szendrei Júlia társaságában.

Korában nem volt mindenki oda érte

Hermann Róbert azt is felvázolta a közönségnek, hogy a március 15-én még közkedvelt költő népszerűsége miként romlott meg fokozatosan, többek között A királyokhoz című szókimondó verse miatt. Ehhez hozzájárult az is, hogy hajlamos volt akár szónoklatai által is inkább kiélezetté tenni az egyébként is feszült forradalmi helyzetet, miközben az emberek egyre inkább arra vágytak, hogy elcsendesedjenek az események.

hogy ez még csak az első felvonás volt” – magyarázta Hermann Róbert, hozzátéve, eközben a többség valamiféle jakobinus fordulattól tartva éppenhogy szerette volna elkerülni a Petőfi által sürgetett folytatást, a következő felvonást.

Az anyaországi történész hozzátette, sok apró részlet utal arra, hogy valószínűleg a holttest nem a Petőfié volt, például az is, hogy a szemtanú szerint egy kitüntetésfüzért is volt a halotton, amit azonban a költő biztosan nem viselt, hiszen nem is lehetett volna jelen hivatalosan a csatában.

Hermann Róbert kitért arra az elméletre is, miszerint Petőfit a cári csapatok elhurcolták Szibériába, és később ott hunyt el. Felidézte, hogy azidőben Oroszországgal kölcsönös kiadatási egyezmény volt érvényben, és a korabeli dokumentumok, emlékiratok szerint mindkét fél tartotta is magát ehhez. Másfelől a gyakran emlegetett fogolylisták – épp az előbbi ok miatt – egyáltalán nem is léteztek.

A történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni.

– zárta kincses városi előadását Hermann Róbert történész.

korábban írtuk

Petőfiről tart előadást Kolozsváron Hermann Róbert magyarországi történész

Petőfi a forradalomban és szabadságharcban címmel tart előadást Kolozsváron a Korunk Akadémia sorozat keretében Hermann Róbert magyarországi történész.