A koltói kiállítás címe – Sorsom megáldott boldog szerelemmel – Szendrey Júlia Ábránd című írásából való
Fotó: Teleki-kastély, Petőfi Sándor múzeum/Facebook
Máris nagy az érdeklődés a Teleki-kastély október 20-án megnyílt, új állandó tárlata iránt, amely Petőfi és Szendrey Júlia koltói mézesheteinek mindennapjaiba enged betekintést. A Sorsom megáldott boldog szerelemmel című kiállítás különlegessége, hogy nem csak a költőt mutatja be, hanem ugyanolyan fontosságot kap Szendrey Júlia személyisége is.
2023. október 26., 18:032023. október 26., 18:03
„Újabb mérföldkőhöz értünk. Szinte egy hét telt el azóta, hogy megnyitottuk legújabb állandó kiállításunkat. Megható, ugyanakkor felemelő érzés, hogy a kastély falai között egy új, állandó kiállítás valósult meg. Hiszen az épületnek legalább annyira színes útja volt az idők során, mint egykori gazdájának, gróf Teleki Sándornak” – olvasható a kastélymúzeum Facebook-oldalán szereplő csütörtöki bejegyzésben. Mint a közgyűjtemény képviselői írják, a helyiek kitartása, illetve a közösség ereje lehetővé tette, hogy a szinte 300 éves kastély ma is létezzen.
Fotó: Teleki-kastély, Petőfi Sándor múzeum/Facebook
„Egy Petőfi-emlékszobából ma már egy egész, teljes múzeum mesél a múlt emlékeiről. A korszerű, modern berendezés interaktívvá és színesebbé varázsolja Petőfi és Szendrey Júlia történetét. A megnyitó óta több mint 355 látogató tekintette meg a kastélymúzeumot.
Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a kiállítás kurátora, Szendrey Júlia-kutató azt írta blogján (https://www.facebook.com/szendreyjuliakutatas), a kiállítás címét Szendrey Júlia Ábránd című írásából választotta: „Sok vágy, sok csalódás után elértem a’ díjt fáradatlan küzdéseimért: sorsom megáldott boldog szerelemmel, az állandó örömek egyetlen kifogyhatlan forrásával. Mind magában rejti ez, mit ember élvezett és legtitkosabb álmaiban sejtett; minden alakban föltünik benne az öröm, minden szineken keresztül játszik, mint a’ szivárvány.” Amint a kurátor részletezi, azért választotta a tárlat címéül ezt az idézetet, mert hangsúlyozza, hogy
Másrészt azért, mert Szendrey Júlia nem csupán feleségként, hanem önálló, alkotó emberként is figyelmet érdemel.
Fotó: Gyimesi Emese
Mint a kurátor részletezi, a kiállítás egyik fő újdonsága éppen abban rejlik, hogy Koltóra nem csupán egy kivételesen hosszú – hathetes – nászút helyszíneként tekint, hanem egyben úgy is mint egy különleges alkotói műhelyre, amelyben a férj és a feleség egymással párhuzamosan írt, alkotott, miközben egymástól függetlenül is nagyon hasonlóan élte meg a beteljesült boldogság tetőfokán az öröm elillanásának és a társ elveszítésének félelmét.
A történész arra is kitér, hogy
Szendrey Júlia Ábránd című írásában írja:
„Törvénynek tekintik, hogy kinek szerelme, és anyagi hasznok közt kell választani, amazt mellőzve, ez utóbbi után nyujtsa ki kezét. Ha valaki bátor e’ kőbálványként imádott törvény ellen cselekedni, mint csodás kivételt tekintik, kinek példáját nem merik, nincs erejök követni, mert mélyen alatta vannak, hol a’ gyávaság mint zsarnok nyomja le őket lánczaival.”
A koltói kastélyba látogatók megtekinthetik Szendrey Júlia menyasszonyi és Petőfi Sándor vőlegényi ruhájának a kortársak visszaemlékezései alapján frissen elkészült rekonstrukcióját
Fotó: Gyimesi Emese
A szerelmi házasság mellett a nászút mint jelenség is újdonságnak számított, amit még szinte kizárólag csak arisztokraták engedhettek meg maguknak, szélesebb körben csak a 19. század végén terjedt el. Egészen példátlannak tekinthető, hogy egy a pesti kispolgári életszínvonalat éppen csak elérő férj nászútra tudja vinni a feleségét. Nem véletlen, hogy ez éppen Teleki Sándornak, Petőfi egyetlen arisztokrata barátjának köszönhetően vált lehetővé.
Amint a kurátor részletezi,
megtudhatják milyen könyveket olvastak, és hogyan élték meg a másfél hónapos nászút különböző fázisait. A leghíresebb koltói vers, a Szeptember végén utóéletét pedig egy egészen külön tér mutatja be, amely a költeményre vonatkozó irodalmi, zenei, képzőművészeti reflexiók színes kavalkádját vonultatja fel.
A koltói Teleki-kastély, ahol Petőfi és Szendrey Júlia vendégeskedett gróf Teleki Sándor meghívására
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook
Nemcsak a Petőfi-kultuszt ápolja a Máramaros megyei Koltón működő Teleki-Petőfi Kulturális Egyesület, de szeretnék élményszerűen bemutatni a látogatóknak gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró szerteágazó, nem mindennapi élettörténetét is.
Népes közönség jelenlétében avatták fel vasárnap a Máramaros megyei Koltón a szépen felújított Teleki-kastélyt, ahol 1847 szeptemberében-októberében Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tartózkodott. Az 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből renovált épületben rövidesen a budapesti Petőfi Ir
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!