
A koltói kiállítás címe – Sorsom megáldott boldog szerelemmel – Szendrey Júlia Ábránd című írásából való
Fotó: Teleki-kastély, Petőfi Sándor múzeum/Facebook
Máris nagy az érdeklődés a Teleki-kastély október 20-án megnyílt, új állandó tárlata iránt, amely Petőfi és Szendrey Júlia koltói mézesheteinek mindennapjaiba enged betekintést. A Sorsom megáldott boldog szerelemmel című kiállítás különlegessége, hogy nem csak a költőt mutatja be, hanem ugyanolyan fontosságot kap Szendrey Júlia személyisége is.
2023. október 26., 18:032023. október 26., 18:03
2023. november 03., 08:382023. november 03., 08:38
„Újabb mérföldkőhöz értünk. Szinte egy hét telt el azóta, hogy megnyitottuk legújabb állandó kiállításunkat. Megható, ugyanakkor felemelő érzés, hogy a kastély falai között egy új, állandó kiállítás valósult meg. Hiszen az épületnek legalább annyira színes útja volt az idők során, mint egykori gazdájának, gróf Teleki Sándornak” – olvasható a kastélymúzeum Facebook-oldalán szereplő csütörtöki bejegyzésben. Mint a közgyűjtemény képviselői írják, a helyiek kitartása, illetve a közösség ereje lehetővé tette, hogy a szinte 300 éves kastély ma is létezzen.
Fotó: Teleki-kastély, Petőfi Sándor múzeum/Facebook
„Egy Petőfi-emlékszobából ma már egy egész, teljes múzeum mesél a múlt emlékeiről. A korszerű, modern berendezés interaktívvá és színesebbé varázsolja Petőfi és Szendrey Júlia történetét. A megnyitó óta több mint 355 látogató tekintette meg a kastélymúzeumot.
Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a kiállítás kurátora, Szendrey Júlia-kutató azt írta blogján (https://www.facebook.com/szendreyjuliakutatas), a kiállítás címét Szendrey Júlia Ábránd című írásából választotta: „Sok vágy, sok csalódás után elértem a’ díjt fáradatlan küzdéseimért: sorsom megáldott boldog szerelemmel, az állandó örömek egyetlen kifogyhatlan forrásával. Mind magában rejti ez, mit ember élvezett és legtitkosabb álmaiban sejtett; minden alakban föltünik benne az öröm, minden szineken keresztül játszik, mint a’ szivárvány.” Amint a kurátor részletezi, azért választotta a tárlat címéül ezt az idézetet, mert hangsúlyozza, hogy
Másrészt azért, mert Szendrey Júlia nem csupán feleségként, hanem önálló, alkotó emberként is figyelmet érdemel.
Fotó: Gyimesi Emese
Mint a kurátor részletezi, a kiállítás egyik fő újdonsága éppen abban rejlik, hogy Koltóra nem csupán egy kivételesen hosszú – hathetes – nászút helyszíneként tekint, hanem egyben úgy is mint egy különleges alkotói műhelyre, amelyben a férj és a feleség egymással párhuzamosan írt, alkotott, miközben egymástól függetlenül is nagyon hasonlóan élte meg a beteljesült boldogság tetőfokán az öröm elillanásának és a társ elveszítésének félelmét.
A történész arra is kitér, hogy
Szendrey Júlia Ábránd című írásában írja:
„Törvénynek tekintik, hogy kinek szerelme, és anyagi hasznok közt kell választani, amazt mellőzve, ez utóbbi után nyujtsa ki kezét. Ha valaki bátor e’ kőbálványként imádott törvény ellen cselekedni, mint csodás kivételt tekintik, kinek példáját nem merik, nincs erejök követni, mert mélyen alatta vannak, hol a’ gyávaság mint zsarnok nyomja le őket lánczaival.”
A koltói kastélyba látogatók megtekinthetik Szendrey Júlia menyasszonyi és Petőfi Sándor vőlegényi ruhájának a kortársak visszaemlékezései alapján frissen elkészült rekonstrukcióját
Fotó: Gyimesi Emese
A szerelmi házasság mellett a nászút mint jelenség is újdonságnak számított, amit még szinte kizárólag csak arisztokraták engedhettek meg maguknak, szélesebb körben csak a 19. század végén terjedt el. Egészen példátlannak tekinthető, hogy egy a pesti kispolgári életszínvonalat éppen csak elérő férj nászútra tudja vinni a feleségét. Nem véletlen, hogy ez éppen Teleki Sándornak, Petőfi egyetlen arisztokrata barátjának köszönhetően vált lehetővé.
Amint a kurátor részletezi,
megtudhatják milyen könyveket olvastak, és hogyan élték meg a másfél hónapos nászút különböző fázisait. A leghíresebb koltói vers, a Szeptember végén utóéletét pedig egy egészen külön tér mutatja be, amely a költeményre vonatkozó irodalmi, zenei, képzőművészeti reflexiók színes kavalkádját vonultatja fel.
A koltói Teleki-kastély, ahol Petőfi és Szendrey Júlia vendégeskedett gróf Teleki Sándor meghívására
Fotó: Nagybányai Teleki Magyar Ház/Facebook

Nemcsak a Petőfi-kultuszt ápolja a Máramaros megyei Koltón működő Teleki-Petőfi Kulturális Egyesület, de szeretnék élményszerűen bemutatni a látogatóknak gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró szerteágazó, nem mindennapi élettörténetét is.

Népes közönség jelenlétében avatták fel vasárnap a Máramaros megyei Koltón a szépen felújított Teleki-kastélyt, ahol 1847 szeptemberében-októberében Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tartózkodott. Az 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből renovált épületben rövidesen a budapesti Petőfi Ir
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!