
Kezdeményezők. Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora
Fotó: Bálint Eszter
A közelmúltban elhunyt, így a közbeszédben ma is élő színművészek – színfalakon inneni és túli – életét ismerhetjük meg hamarosan a Nagyváradon nyíló partiumi színészmúzeumban, amelynek kezdeményezői a folyamatos bővítést tűzték ki célul.
2019. szeptember 26., 20:152019. szeptember 26., 20:15
2019. szeptember 27., 10:552019. szeptember 27., 10:55
Partiumi színészmúzeum nyílik Nagyváradon – jelentette be tegnapi közös sajtótájékoztatóján a kezdeményező Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, az ötletet felkaroló Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint a PKE-n megtartott eseményen elhangzott, jogi besorolás szerint igazából nem nevezhető múzeumnak a létrejövő intézmény, hanem színházi magángyűjteményről van szó, tény viszont, hogy
Kiss Törék Ildikó elmondása szerint a magángyűjtemény neve az lehet, hogy Varga Vilmos és színésztársai partiumi színházi gyűjteménye.
A nem csupán a Partiumban, de a felszólalók szerint Erdélyben is egyedinek számító kezdeményezés Kiss Törék Ildikótól származik, és már régebben kipattant a fejéből, de a megfelelő helyszín megtalálása váratott magára. Amikor megkereste a PKE-t, az egyetem rektora és vezetősége felkarolta az ötletet.
A gyönyörű kétszintes palotát Magyarország kormánya támogatásával vásárolta meg márciusban a PKE, s itt alakítják ki az egyelőre háromtermesre tervezett gyűjteményt, ami a felek megegyezése szerint még terjeszkedhet a jövőben. Az épületet kívülről már teljesen felújították, amikor pedig a tegnapi sajtótájékoztató után ott jártunk, már a belső tereket rendezték a munkások. Ezek kialakítása már közösen zajlik, a váradi Kiss Stúdió Színház mögött álló Kiss Stúdió Alapítvány által Magyarország kormányánál megpályázott 6 millió forintból, valamint későbbi pályázatokból ők alakítják ki a három termet, a hozzá tartozó vizesblokkot és a tárlókat. Utóbbiakat különben ugyanaz a cég készíti, amely a nagyszalontai Arany János múzeum tárlóit is készítette.
A készülő múzeum egyfajta ars poeticáját is megfogalmazta amúgy Kiss Törék Ildikó a sajtótájékoztatón, úgy fogalmazott, az intézmény „megtartja a falak között, ami lényeges volt és a jövőnek is számít”.
Maga a múzeum a tárlaton túl közösségi tér is lesz, felolvasóestek, egyetemi konferenciák, megemlékezések egyaránt helyet kapnak majd itt a két intézmény szervezésében.
A színészmúzeum megnyitása a tervek szerint szakaszokban történne. És mint a Krónika kérdésére a felek elmondták, az első termet még az idei év végéig megnyitnák a színházkedvelő közönség előtt. Itt első körben többek között olyan ismert és népszerű színészek életét – a színfalakon innen és túl – ismerhetjük meg behatóbban, mint Papp Magda egykori váradi primadonna, akinek családja hatalmas doboznyi anyagot bocsátott a kezdeményezők rendelkezésére, és megígérték, hogy a nyitásig még ruhával is gazdagítják a gyűjteményt.
Olyan, a váradi közbeszédben ma is élő színművészek kapnak még itt helyet, mint Halasi Erzsébet, Földes László és Bathó Ida.
A második szakasz is hasonlóképpen ismert és elismert színészeket tartogat: Szabó József „Ódzsa”, a Gábor-, valamint a Cseke család, Gulácsy Albert és Szombati Gille Ottó életét és munkásságát is megmutatják a kezdeményezők a nagyérdeműnek. A dokumentarista Tavaszi Hajnal, és az ígéretek szerint a világhálón is sok kuriózumot megosztanak majd a partiumi színjátszás iránt érdeklődőkkel. Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Törék Ildikó elmondta, amikor megvalósulnak a mostani tervek, akkor természetesen bővítik a kört Váradról elszármazott vagy bizonyos ideig a váradi deszkákon is fergeteges sikereket arató előadóművészekkel, mint például Muráti Lili vagy Kabos Gyula. A Krónika kérdésére, hogy tervezik-e felvenni a kapcsolatot a nagyváradi Szigligeti Színházzal a magángyűjteményekből származó anyagok bővítésére, a kezdeményező igennel válaszolt. Mint mondta, jó viszonyt ápolnak, de ők most egyelőre „a hátramaradottaknál levő anyagot dolgozzák fel”.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!