2012. április 26., 08:132012. április 26., 08:13
„Ha a fejem tetejére állok, ha ezentúl nem írok egy sor verset sem, akkor is költőnek tartom magam, a sűrítésre, a felerősítésre vannak kiképezve az ujjaim, az érdekel a nyelvben is, hogy lehet valamit markánsan és sajátosan elmondani” – fogalmazta meg a budapesti író hozzátéve, hogy 1990-ig nem is írt mást, csak verset, ám akkor belátta, az irodalom olyan hatalmas tartománya az életnek, hogy más területeire is el kell kalandoznia, hogy kipróbálja, hogyan működik ezekben.
A műfajok közötti átjárás egyre könnyebb, viszont a kedve egyre lassabban áll át, mondta, majd a drámaátírásokról kifejtette: csak olyan munkát vállal el, amelyben teljes szabadságot kap. „Csak a színházban lehetséges, hogy azt mondják, itt egy darab, és turbózzam fel nyelvileg, abszurd lenne ez versben vagy prózában, de a színházban lehetséges, ezért az én munkáim nem a drámafordítás, hanem a drámaátírás” – szögezte le az író.
Elmondta, ha beleakad a régi szövegeibe, lelkiismeret-furdalás nélkül átírja, hiszen nincs végleges olvasat, kész kézirat, ez is a nyelvhez hasonlóan mozgékony, és ezt a számítógép erősítette fel. „A számítógép, amely közelebb áll a kézíráshoz, mint az írógép, még a billentyűzet hangja is jobban hasonlít a ceruza percegésére, de a kockás papír mégis okosabb, mint a gép” – mondta Parti Nagy. Elárulta: átszoktatott balkezesként bal kézzel tanult meg „egerezni”, hogy jobbal tudjon jegyzetelni.
A találkozón beszélt még a Szódalovaglás című harmadik verseskötete összeállításáról: a padlón pasziánszozott a bőröndnyi cédulával, és az ablakot sem merte kinyitni. A versei megzenésítéséből készült Rutinglitang című Presser Gábor-albumot a szövegek „sajátos műfaji kitágítása, presszerezéseként” méltatta, majd verseket és meséket olvasott fel.
„Az irodalom egyre inkább visszaszorul, minden alkalom fontos, hogy az emberek ne csak könyveket, élő írókat is lássanak” – mondta a sepsiszentgyörgyi találkozón Parti Nagy Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok