2012. április 26., 08:132012. április 26., 08:13
„Ha a fejem tetejére állok, ha ezentúl nem írok egy sor verset sem, akkor is költőnek tartom magam, a sűrítésre, a felerősítésre vannak kiképezve az ujjaim, az érdekel a nyelvben is, hogy lehet valamit markánsan és sajátosan elmondani” – fogalmazta meg a budapesti író hozzátéve, hogy 1990-ig nem is írt mást, csak verset, ám akkor belátta, az irodalom olyan hatalmas tartománya az életnek, hogy más területeire is el kell kalandoznia, hogy kipróbálja, hogyan működik ezekben.
A műfajok közötti átjárás egyre könnyebb, viszont a kedve egyre lassabban áll át, mondta, majd a drámaátírásokról kifejtette: csak olyan munkát vállal el, amelyben teljes szabadságot kap. „Csak a színházban lehetséges, hogy azt mondják, itt egy darab, és turbózzam fel nyelvileg, abszurd lenne ez versben vagy prózában, de a színházban lehetséges, ezért az én munkáim nem a drámafordítás, hanem a drámaátírás” – szögezte le az író.
Elmondta, ha beleakad a régi szövegeibe, lelkiismeret-furdalás nélkül átírja, hiszen nincs végleges olvasat, kész kézirat, ez is a nyelvhez hasonlóan mozgékony, és ezt a számítógép erősítette fel. „A számítógép, amely közelebb áll a kézíráshoz, mint az írógép, még a billentyűzet hangja is jobban hasonlít a ceruza percegésére, de a kockás papír mégis okosabb, mint a gép” – mondta Parti Nagy. Elárulta: átszoktatott balkezesként bal kézzel tanult meg „egerezni”, hogy jobbal tudjon jegyzetelni.
A találkozón beszélt még a Szódalovaglás című harmadik verseskötete összeállításáról: a padlón pasziánszozott a bőröndnyi cédulával, és az ablakot sem merte kinyitni. A versei megzenésítéséből készült Rutinglitang című Presser Gábor-albumot a szövegek „sajátos műfaji kitágítása, presszerezéseként” méltatta, majd verseket és meséket olvasott fel.
„Az irodalom egyre inkább visszaszorul, minden alkalom fontos, hogy az emberek ne csak könyveket, élő írókat is lássanak” – mondta a sepsiszentgyörgyi találkozón Parti Nagy Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok