Pályázni művészet

Román-e a romániai?

„Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. Az udvarhelyi társulat három előadás budapesti bemutatójának finanszírozását kérte. Az előadások magyar nyelvűek, ugyanakkor nem román szerzők műveiből készültek, azonban ez a kitétel nem is szerepelt a kiírásban. Az igazgató szerint a május 24-én közzétett előzetes értékelésben még esélyesként szerepelt a székelyudvarhelyi pályázat, hiszen 75,5 pontot ért el a lehetséges százból. „A kiírás szerint romániai természetes és jogi személyek pályázhattak, nemzetiségtől függetlenül. Európai uniós országban képviseltük volna a hazai, kortárs színházi kultúrát, de úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben.

Magyar–német–magyar szinkron

Az AFNC tanácsos-előadója, Cristina Vlad szerint azonban a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. „A kortárs hazai kultúra jó értelemben vett exportját kívántuk támogatni, ezért sem az előadás nyelve, sem a szerző nemzetisége nem volt értékelési szempont. Az eredményességet, a támogatott előadások hatását viszont igyekeztünk objektív módon meghatározni. Nagyobb közönséget, piacot célozhat meg egy előadás, ha egy világnyelven – angolul vagy németül – is készül promóciós anyag, plakát” – mondta el Cristina Vlad, hozzátéve, hogy „sajnos”, sem a magyar, sem a román nem világnyelv. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. Ezt a román nyelvű alkotások pályázóitól is elvárták, tehát szó sincs nemzetiségi megkülönböztetésről – jelentette ki. A Krónika kérdésére ugyanakkor elmondta, a magyar pályázók valószínűleg sikerrel jártak volna, ha az előadásoknak német szinkrontolmácsolást biztosítottak volna Budapesten. „Ha Vilniusba készül egy társulat, akkor nem litván, hanem angol vagy német fordítást kell biztosítani. A szervezők ezt majd lefordítják, de az előadás érthető kell hogy legyen legalább egy világnyelven” – tette hozzá.

Szellemi örökség kizárva

A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. Ezért estek ki – nemzetiségtől függetlenül – a folklórelőadások. „Az értékelésen 60 pontot kaptunk. Miért értékelnek egy »jogtalanul« induló pályázatot? Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá.

Dánokkal Kecskeméten

A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. A darab kortárs magyar szerző, Nagy András műve, a temesváriak a bonyolult technikai háttér és a nagyméretű díszletek kiszállításának magas költségei miatt pályáztak a Promocult 2007 programra. Már a május végi értékeléskor a kiesők közé sorolták a pályázatukat, bár 68,6 pontot kaptak. Szász Enikőt, a színház igazgatóját az elutasítás nem, az indoklása azonban meglepte. „Egy látványos, modern előadást állított színpadra Kövesdy István rendező, így méltóan képviseltük volna a kortárs hazai színjátszást. A technikai lehetőségeink pedig adottak a szinkrontolmácsolás biztosítására: minden előadásunkat románul is hallgathatják fülhallgatóval a nézők. A kiírásban azonban szó sem volt ilyen pluszfeltételekről” – mondta Szász Enikő.