Érdekházasságnak indult szerelem Kalotaszegen. Törőcsik Franciska és Kovács Tamás főszereplők a film egyik jelenetében
Fotó: Szupermodern Stúdió
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját. A táncházmozgalom és Kalotaszeg előtt tisztelgő alkotás vetítésén a stáb tagjain és színészeken kívül részt vettek a film erdélyi közreműködői is, sokan közülük a képkockákon megörökített cifra népviseletben. A filmügyi kormánybiztosként is tevékenykedő rendező a Krónikának elmondta: szeretné, ha a világ számos táján megismernék azt a csodát, amit Kalotaszegnek hívnak.
2025. november 16., 08:582025. november 16., 08:58
2025. november 18., 11:372025. november 18., 11:37
Mintha egy kalotaszegi vagy mezőségi lakodalomba csöppent volna a látogató szombaton este a Kolozsvári Magyar Operában: a bejáratnál a Liszt Ferenc-díjas Pál István „Szalonna” és bandája, valamint kalotaszegi, kolozsvári zenészek húzták a talpalávalót, a közönség soraiban pedig szép számmal lehetett látni cifra népviseletbe öltözött lányokat, asszonyokat. A miliő és az alkalom nem volt véletlen, olyan film ősbemutatójának adott otthont a sétatéri színház, amely egyformán bemutatja a magyar néptánc, népzene erejét, valamint a Kolozsvártól nyugatra fekvő Kalotaszeg páratlan kultúráját.
Abban az épületben, ahol legutóbb 105 éve tartottak filmbemutatót: Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója emlékeztette a közönséget, hogy a Janovics Jenő színész, rendező, színigazgató vezette filmgyár utolsó filmjét, a Világrémet vetítették itt. A mostani ősbemutató előtt elmondott beszédében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: a 21. század filmiparában egyre ritkább, ezért egyre értékesebb, ha olyan filmek születnek, melyekről úgy érezhetjük, velünk is megtörténhetett volna.
„Ami rólunk szól, a minket körülvevő világot ábrázolja, a mi kultúránkat örökíti meg, a mi történelmünket őrzi, a mi hitünkben gyökeredzik, amit rólunk forgatnak. A Magyar menyegző ilyen film” – húzta alá a tárcavezető.
A miniszter felidézte, hogy a táncházmozgalom alapítói előtt tisztelgő alkotás egy nemzedékről szól, mely a határok ellenére, a kommunizmus elhallgatásának idején „mégis felfedezte Erdélyt”. Gulyás Gergely szerint ennek a nemzedéknek is köszönhető, hogy az egységes magyar nemzet megmaradt „közös életünk valóságának”.
Pál István „Szalonna” és bandája nemcsak a filmben, hanem a kolozsvári ősbemutatón is élőben húzta
Fotó: Orbán Orsolya
A filmet a mi (erdélyi magyarok – szerk. megj.) történetünknek, múltunknak és identitásunknak nevező Kelemen Hunor szerint a táncházmozgalom a szabadságot adta a kommunizmus sötét éveiben, egy csoda volt. „A csoda az volt, hogy miközben a kommunista diktatúra mindent megpróbált betonba önteni, a fákat, a házakat, a magyar identitást próbálta eltüntetni, addig a táncház azt üzente, hogy vannak gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani” –hangoztatta az RMDSZ elnöke.
„Ez a magyarság fennmaradásának a záloga” – szögezte le, felidézve, hogy Bartók Béla erdélyi népzenei gyűjtőútjai során volt a legboldogabb, míg a 70-es években táncokat gyűjtöttek Erdélyben. „Mi összefogva zenét, táncot, képeket, a viseleteket, és ezt a csodálatos érzést, ezt a szeretetet, ami itt és egész Erdélyben fogad, egy filmmé fogalmazzuk és átadjuk a magyarságnak” – jelentette ki a rendező. Akit egyébként a nyolcvanas évek elején, első erdélyi útja során ihletett meg a táncház, Kalotaszeg világa, amikor Magyarvistán részt vett egy esküvőn.
A zenés, táncos, romantikus elemekkel átszőtt produkció egyszerre szerelmi történet és látványos kulturális utazás
Fotó: Szupermodern Stúdió
A Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatói tisztségét betöltő, filmügyi kormánybiztosként is tevékenykedő Káel Csaba a Krónikának a kolozsvári ősbemutatót követően elmondta, bár a Magyar menyegzőben Kalotaszeg áll a középpontban, a film üzenete nemcsak ennek a tájegységnek szól, hanem valamennyi magyarlakta nemzetrésznek a Kárpát-medencében. „Mindenkinek szól, mégpedig azt üzeni, hogy mi így, együtt vagyunk érték, nem pedig külön” – jelentette ki a rendező, nem tartva véletlennek, hogy máris meghívást kaptak délvidéki és felvidéki bemutatóra is.
Káel Csaba rendező nyilatkozik
Fotó: Orbán Orsolya
„Szeretnénk, ha a világ számos táján megismernék azt a csodát, amit Kalotaszegnek hívnak” – közölte Káel Csaba, miközben büszkén mutatta frissen ajándékba kapott, beszéde közben is viselt bujkáját (posztó férfikabát). Megtudtuk, filmje 2026 januárjában kerül a magyarországi mozikba, és várhatóan szintén jövőre tekintheti meg az erdélyi nagyközönség is, erről tárgyalások zajlanak a forgalmazóval.
Az alkotók célja, hogy a magyar népművészet egyetemes értékeit egy romantikus történeten keresztül mutassák be a közönségnek
Fotó: Szupermodern Stúdió
A Magyar menyegző hiánypótló alkotásként (játékfilm eddig nem dolgozta fel a táncházmozgalom egyedi történetét) a magyar néptánc, népzene erejét, és a szerelem örök történetét egyesíti a mozi varázslatos nyelvén. A zenés, táncos, romantikus elemekkel átszőtt produkció egyszerre érdekházasságnak indult szerelmi történet és látványos kulturális utazás. A filmben
A Békési Miksa forgatókönyvéből készült mozi két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek, és a Magyarvistán, Bogártelkén, Mérában – na és persze a budapesti helyszíneken és a Szentendrei Skanzenben – forgatott képkockák segítségével betekintést nyerünk a magyar közösség világába, szokásaiba, a kommunista Románia megpróbáltatásaiba.
Zsúfolásig telt a Kolozsvári Magyar Opera a Magyar menyegző ősbemutatójára
Fotó: Orbán Orsolya
Az érintett települések polgárai közül nagyon sokan magukra ismernek majd a filmben, de a cselekmény végkifejletéről többek között a rájuk való tekintettel nem kívánunk többet elárulni, legyen meglepetés, hogy happy end lesz-e a vége. Egy-egy jelenetre az ősbemutató közönsége hangos tetszéssel, nagy derültséggel reagált, különösen azok a közreműködők, akik maguk is részt vettek a forgatáson, akár statisztaként. És a legvégén a teljes közönség vastapssal fogadta a produkciót, amely főhajtás a legendás koreográfus, Novák Ferenc „Tata” életműve előtt is, aki generációkat inspirált a magyar néptánc megőrzésére és továbbvitelére.
Sokan magukra ismernek a filmben a mérai, magyarvistai, bogártelki magyarok közül
Fotó: Orbán Orsolya
A zenés, táncos, romantikus film főszereplőit a magyarországi mozikba már több mint 1 millió nézőt becsábító Hogyan tudnék élni nélküled? sztárja, Törőcsik Franciska, valamint legutóbb a Hunyadi című sorozatban is látható Kovács Tamás és az Együtt kezdtük révén széles körben megismert Kövesi Zsombor alakítják. A táncházmozgalom olyan legendás képviselői is megjelennek a filmben, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, valamint a Muzsikás Együttes.
Fotó: Szupermodern Stúdió
A produceri feladatokat az Örök tél, a Blokád és a Semmelweis készítésében résztvevő Lajos Tamás látja el, aki ezúttal vezető operatőrként is bekapcsolódott a forgatásba. A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkották, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei táncolják, az autentikus dallamok Pál István „Szalonna” zenekarvezető irányításával csendülnek fel. Végül, de nem utolsósorban Tötszegi Tekla néprajzkutató, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa és Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza igazgatója néprajzi szakértőként járult hozzá a Magyar menyegzőhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!