
2009. február 24., 09:412009. február 24., 09:41
Már januárban megkezdték a próbákat, azonban egyes díszletelemek felszerelése órákat vesz igénybe. A filharmónia termében nem tudunk folyamatosan próbálni, hiszen ott koncerteket is tartanak, ráadásul nincsenek meg a szükséges technikai feltételek sem, mint például a függönyök, a leereszthető hátterek, külön bejárat a díszletezőknek az átrendezéshez, amelyek egy kőszínházban adottak – vázolta Anca Bradu, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata legújabb nagyszínpadi előadásának rendezője.
Anca Bradu váradi származású, édesapja, Mircea Bradu a váradi színház igazgatója volt, így a rendező jó ismerője a váradi színházi világnak, bár a Szigligeti Társulatnál most rendez először, de többször dolgozott magyar színészekkel Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és Veszprémben is rendezett már. Anca Bradu elmondása szerint a szereposztás kialakításához nagy segítséget jelentettek a társulat korábbi előadásairól készült videofelvételek, és külön öröm számára, hogy Halasi Erzsébetet és F. Bathó Idát, a színház két nyugdíjas művészét is színpadra szólíthatja a szinte a teljes társulatot felvonultató előadásban.
Mint mondta, nem törekedett arra, hogy erőszakkal aktualizálja a darab cselekményét. Az 1920-as években játszódó Kasimir és Karolina szintén válság idején történik, és jelenleg is „valós vagy gerjesztett gazdasági válságban” élünk, és a nézőnek magának kell majd felfedeznie a darab allegóriáit – mondta a rendező. Kasimir (Pál Hunor) és Karoline (Gajai Ágnes) története a müncheni Oktoberfest forgatagában játszódik, ahol a szereplők elkerülhetetlenül sodródnak a kudarc felé.
A rendező elárulta, hogy a játékszínt a filharmónia termének lehetőségeihez igazították, ezért a szereplők feltűnnek majd a nézőtéren is, ugyanakkor a zene is fontos szerephez jut a produkcióban. Kabaréjelenet-szerű képek, ének és tánc teszi mozgalmassá a darabot. Anca Bradu szerint emlékezetes előadást készítenek a váradi közönség számára, munkáját Dobre-Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező és Mălina Andrei koreográfus segítik, a darab zenéjét pedig a szintén Nagyváradon született Horváth Károly szerezte.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.