2007. szeptember 24., 00:002007. szeptember 24., 00:00
A marosvásárhelyi rendezvényen Kovács Levente rendező, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője, Kovács András Ferenc költő, Kincses Elemér rendező, drámaíró, Csép Zoltán teatrológus, Láng Zsolt író, Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, Kiss Éva Evelyn, a Tompa Miklós Társulat irodalmi titkára, valamint színészek, dramaturgok, egyetemi hallgatók és színházkedvelők beszélgettek a kortárs magyar drámáról, színházról, szerző és színpad kapcsolatáról, a színház jelenéről és jövőjéről.
Kovács Levente szerint az az erős drámai vonulat, amit évtizedekkel korábban Sütő András és Székely János képviselt, mára már megszűnt. De az 1990-es évektől világviszonylatban fokozottan csökken a színpad szerepe, a színház iránti érdeklődés, aminek egyenes következménye, hogy kevés színpadi dráma születik. Az írók és a színház közötti kapcsolatok sem működnek megfelelően ahhoz, hogy újabb drámák, színpadi művek szülessenek – vélekedett Kovács. Láng Zsolt Spiró Györgyöt idézve arra mutatott rá, hogy a színházak repertoárjában túltengnek a Shakespeare-, Moliere-, Csehov-darabok, ami az tükrözi, hogy a színházak és a rendezők egyaránt tartózkodnak a kortárs színpadi művek bemutatásától.
Kovács András Ferenc szerint a 20. század első felében alkotó magyar drámaírókat is nehezen szólaltatják meg, így például Molnár Ferenc darabjait sem játsszák eleget. Szó esett továbbá arról is, hogy miként dekódolható a kortárs dráma fogalma, illetve mit vár a közönség a kortárs szerzőktől, a színpad és a szöveg kapcsolatáról, színpadi játékról, az élő előadás nyújtotta élménytől. Megváltozott az időhöz való viszony, a rendezőnek tekintettel kell lennie a közönség igényeire, igazodnia kell a felgyorsult időhöz, ahhoz, hogy ma már az egy-két óránál tovább tartó produkció túl hosszúnak számít, a nézők türelmét és érdeklődését nem köti le – hangzott el a végkövetkeztetés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok