– Miért kívánta betölteni a Vigadó vezetői tisztségét?
– Ez a lehetőség gyakorlatilag megkoronázhatja azokat az elképzeléseket, amelyek az évek során megfogalmazódtak bennem. Úgy vélem, alpolgármesterként is bebizonyítottam, hogy érdekel a város kulturális élete, a mindennapi feladatok mellett részt vállaltam olyan projektek szervezésében, amelyek hozzájárultak a város kulturális színvonalának emeléséhez. A Vigadó vezetését elsősorban nem a megélhetés miatt vállaltam el, belső késztetés, tettvágy indokolja a döntést. Hogy őszinte legyek, ezelőtt néhány évvel nem gondoltam volna, hogy ma erről fogunk beszélgetni. Továbbra is önkormányzati munkát szerettem volna vállalni, de ez nem sikerült, így most ezen a téren próbálok bizonyítani.
– Alpolgármesterként rálátása volt a Vigadó – többször vitatott – tevékenységére. Milyen hiányosságokat észlelt az elmúlt években?
– Elsősorban szervezési problémák, és nem feltétlenül anyagi gondok jelentkeztek. Én úgy vélem, hogy az önkormányzat kellőképpen finanszírozta az intézményt, biztosította az anyagiakat, hogy egy 600 éves városhoz méltó kulturális életet lehessen megszervezni. A Vigadó az elmúlt évek során befogadó intézménnyé vált. A 21. században azonban ez a jelleg nem elég, hanem tovább kell lépni. Eddig nyitva volt az ajtó bárki számára reggeltől estig, a személyzet pedig helytállt, ha szükség volt a munkájára. De hiányzott valami: a számottevő saját kezdeményezés. A programötletek javarészt a városi tanács vagy a civil szervezetek részéről érkeztek. Egyébként ezt kihívásként kezelem, terveim között szerepel, hogy minél több saját rendezvényt tudjak megszervezni.
– Beszéljünk akkor a konkrét tervekről…
– Saját színjátszó csoportot szeretnék létrehozni, saját társulatot képzelek el a Vigadónak. Egyelőre még tapogatózom, felmérem a terepet. Első lépésként diákok bevonásával egy népszínházat tervezek megvalósítani, amely még október folyamán elkezdené a működését. Hosszú távú elképzelésem az, hogy Kézdivásárhelynek állandó színháza legyen. Ez közelebbről a hamarosan foglalkoztatott diákok segítségével, de a továbbiakban szerződtetett, hivatásos színészek bevonásával lesz megvalósítható.
– A Vigadó 2007-ben kívül-belül megújult, visszakapta egykori pompáját. Azonban a közönség előtt nem titok, hogy műszaki és belső berendezési problémák még mindig adódnak. Hogyan látja ezek megoldását?
– Azok a problémák, amelyek a nézőket érintik, elsősorban a terem új kialakításából adódnak. A Vigadó tényleg gyönyörű, visszakapta egykori patinás pompáját, de a felújítás során szembesültünk nehézségekkel is. A széksorok elhelyezésével vannak gondok, a világítástechnika sem megfelelő, a szellőzés nyári időszakban kívánnivalót hagy maga után... A felsoroltak egy része orvosolható. A székek magasságával és beállítási szögével kapcsolatos gondok egy részét orvosolták, a későbbiekben még próbálunk javítani a helyzeten. Legfontosabb szempont jelen pillanatban a színpad ismételt átépítése, valamint a művészeket kiszolgáló öltözők és mosdók kialakítása. Ugyanitt említeném, hogy a Vigadónak nagy szüksége lenne egy ezermesterre, aki a világító- és hangosítóberendezés kezelése mellett egyéb feladatokat is ellátna. Hasznosítani kívánom az alagsort is, az ott lévő termeket átalakítás után be lehet vonni az intézmény vérkeringésébe.
– A kézdivásárhelyi képzőművészek eddig ingyen használhatták a Vigadóban lévő műtermüket. Változni fog ez az elkövetkezendőkben?
– Ezentúl is támogatni kívánjuk őket, hiszen munkájukkal hozzájárulnak a város és a térség kulturális életéhez, műveik megtalálhatók a köztereken, a közintézményekben. Teljes mértékben mellettük állok.
– Hogyan fog kinézni egy kézdivásárhelyi év kulturális naptára a Vigadó igazgatójának meglátása szerint?
– Mint említettem, állandó társulat beindítását tervezem, persze, ez nagyban függ a városvezetés támogatásától is. Ha sikerül, jövő év tavaszán megtartjuk a bemutatkozó-előadást. Továbbra is vendégül látjuk a sepsiszentgyörgyi színházat a céhes városban, remélem, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai színház művészeit is hamarosan Kézdivásárhelyen üdvözölhetjük. A tervek szerint kéthavonta hangversenyekre is sor kerül. Egyébként nyitott vagyok minden ötletre, és remélem, hogy civil kezdeményezésben sem lesz hiány.
– A Vigadó oroszlánrészt vállal a közelgő Őszi Sokadalom megszervezésében. Mit lehet tudni a rendezvényről?
– Azon az elven vagyok, hogy egy rendezvény sikerének a kulcsa a színvonal. Szeptember 12–14-e között két szabadtéri színpad várja majd az érdeklődőket, de több alternatív helyszínen is zajlanak majd rendezvények. A főtérre a rockzenét szeretőket várjuk, az egykori mozi előtti téren pedig a mulatós muzsika rajongói láthatják kedvenceiket. Arra koncentráltunk, hogy minden stílus kedvelője megtalálja a kedvére való előadást. A fellépők között lesz a Karthaga, a Takáts Tamás Dirty Blues Band, a régi Korál, a Heaven Street Seven, a Csík zenekar Ferenczi Györggyel, Tarnai Kiss László, a Háromszék Népi Együttes, a Hargita Népi Együttes, a Szempöl, a NemEZ, a Dupla Kávé és a Másfél Deczi.
B. L.
Helycsere,
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Salamon Ferenc, aki nyolc évig igazgatta a kézdivásárhelyi Vigadót, júliusban lemondott tisztségéről. Salamon távozásában szerepet játszott az akkori alpolgármester, Ferencz Attila által az elmúlt év októberében kirobbantott botrány. Ferencz egy, a helyi sportcsarnokban szervezett koncert kapcsán azzal vádolta meg Salamont a kézdivásárhelyi önkormányzati képviselő-testület ülésén, hogy csúszópénzt kért Vikidál Gyulától, a rendezvény egyik fellépőjétől. Az igazgató tagadta a vádat, Ferencz pedig nem tudott elegendő bizonyítékkal szolgálni, mivel Vikidál csak szóban tudta az említett tényt megerősíteni. Salamon Ferenc a Krónikának akkor úgy nyilatkozott: Ferencz Attila azért vádaskodik, mert a Vigadó igazgatói tisztségére pályázik. A botrány elcsitult, de az új városvezetés júniusi beiktatását követően Salamon személyes okokra hivatkozva lemondott, Ferencz pedig egyedül jelentkezett az üresen maradt igazgatói szék elfoglalására.
Gy. Cs.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.