– Miért kívánta betölteni a Vigadó vezetői tisztségét?
– Ez a lehetőség gyakorlatilag megkoronázhatja azokat az elképzeléseket, amelyek az évek során megfogalmazódtak bennem. Úgy vélem, alpolgármesterként is bebizonyítottam, hogy érdekel a város kulturális élete, a mindennapi feladatok mellett részt vállaltam olyan projektek szervezésében, amelyek hozzájárultak a város kulturális színvonalának emeléséhez. A Vigadó vezetését elsősorban nem a megélhetés miatt vállaltam el, belső késztetés, tettvágy indokolja a döntést. Hogy őszinte legyek, ezelőtt néhány évvel nem gondoltam volna, hogy ma erről fogunk beszélgetni. Továbbra is önkormányzati munkát szerettem volna vállalni, de ez nem sikerült, így most ezen a téren próbálok bizonyítani.
– Alpolgármesterként rálátása volt a Vigadó – többször vitatott – tevékenységére. Milyen hiányosságokat észlelt az elmúlt években?
– Elsősorban szervezési problémák, és nem feltétlenül anyagi gondok jelentkeztek. Én úgy vélem, hogy az önkormányzat kellőképpen finanszírozta az intézményt, biztosította az anyagiakat, hogy egy 600 éves városhoz méltó kulturális életet lehessen megszervezni. A Vigadó az elmúlt évek során befogadó intézménnyé vált. A 21. században azonban ez a jelleg nem elég, hanem tovább kell lépni. Eddig nyitva volt az ajtó bárki számára reggeltől estig, a személyzet pedig helytállt, ha szükség volt a munkájára. De hiányzott valami: a számottevő saját kezdeményezés. A programötletek javarészt a városi tanács vagy a civil szervezetek részéről érkeztek. Egyébként ezt kihívásként kezelem, terveim között szerepel, hogy minél több saját rendezvényt tudjak megszervezni.
– Beszéljünk akkor a konkrét tervekről…
– Saját színjátszó csoportot szeretnék létrehozni, saját társulatot képzelek el a Vigadónak. Egyelőre még tapogatózom, felmérem a terepet. Első lépésként diákok bevonásával egy népszínházat tervezek megvalósítani, amely még október folyamán elkezdené a működését. Hosszú távú elképzelésem az, hogy Kézdivásárhelynek állandó színháza legyen. Ez közelebbről a hamarosan foglalkoztatott diákok segítségével, de a továbbiakban szerződtetett, hivatásos színészek bevonásával lesz megvalósítható.
– A Vigadó 2007-ben kívül-belül megújult, visszakapta egykori pompáját. Azonban a közönség előtt nem titok, hogy műszaki és belső berendezési problémák még mindig adódnak. Hogyan látja ezek megoldását?
– Azok a problémák, amelyek a nézőket érintik, elsősorban a terem új kialakításából adódnak. A Vigadó tényleg gyönyörű, visszakapta egykori patinás pompáját, de a felújítás során szembesültünk nehézségekkel is. A széksorok elhelyezésével vannak gondok, a világítástechnika sem megfelelő, a szellőzés nyári időszakban kívánnivalót hagy maga után... A felsoroltak egy része orvosolható. A székek magasságával és beállítási szögével kapcsolatos gondok egy részét orvosolták, a későbbiekben még próbálunk javítani a helyzeten. Legfontosabb szempont jelen pillanatban a színpad ismételt átépítése, valamint a művészeket kiszolgáló öltözők és mosdók kialakítása. Ugyanitt említeném, hogy a Vigadónak nagy szüksége lenne egy ezermesterre, aki a világító- és hangosítóberendezés kezelése mellett egyéb feladatokat is ellátna. Hasznosítani kívánom az alagsort is, az ott lévő termeket átalakítás után be lehet vonni az intézmény vérkeringésébe.
– A kézdivásárhelyi képzőművészek eddig ingyen használhatták a Vigadóban lévő műtermüket. Változni fog ez az elkövetkezendőkben?
– Ezentúl is támogatni kívánjuk őket, hiszen munkájukkal hozzájárulnak a város és a térség kulturális életéhez, műveik megtalálhatók a köztereken, a közintézményekben. Teljes mértékben mellettük állok.
– Hogyan fog kinézni egy kézdivásárhelyi év kulturális naptára a Vigadó igazgatójának meglátása szerint?
– Mint említettem, állandó társulat beindítását tervezem, persze, ez nagyban függ a városvezetés támogatásától is. Ha sikerül, jövő év tavaszán megtartjuk a bemutatkozó-előadást. Továbbra is vendégül látjuk a sepsiszentgyörgyi színházat a céhes városban, remélem, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai színház művészeit is hamarosan Kézdivásárhelyen üdvözölhetjük. A tervek szerint kéthavonta hangversenyekre is sor kerül. Egyébként nyitott vagyok minden ötletre, és remélem, hogy civil kezdeményezésben sem lesz hiány.
– A Vigadó oroszlánrészt vállal a közelgő Őszi Sokadalom megszervezésében. Mit lehet tudni a rendezvényről?
– Azon az elven vagyok, hogy egy rendezvény sikerének a kulcsa a színvonal. Szeptember 12–14-e között két szabadtéri színpad várja majd az érdeklődőket, de több alternatív helyszínen is zajlanak majd rendezvények. A főtérre a rockzenét szeretőket várjuk, az egykori mozi előtti téren pedig a mulatós muzsika rajongói láthatják kedvenceiket. Arra koncentráltunk, hogy minden stílus kedvelője megtalálja a kedvére való előadást. A fellépők között lesz a Karthaga, a Takáts Tamás Dirty Blues Band, a régi Korál, a Heaven Street Seven, a Csík zenekar Ferenczi Györggyel, Tarnai Kiss László, a Háromszék Népi Együttes, a Hargita Népi Együttes, a Szempöl, a NemEZ, a Dupla Kávé és a Másfél Deczi.
B. L.
Helycsere,
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Salamon Ferenc, aki nyolc évig igazgatta a kézdivásárhelyi Vigadót, júliusban lemondott tisztségéről. Salamon távozásában szerepet játszott az akkori alpolgármester, Ferencz Attila által az elmúlt év októberében kirobbantott botrány. Ferencz egy, a helyi sportcsarnokban szervezett koncert kapcsán azzal vádolta meg Salamont a kézdivásárhelyi önkormányzati képviselő-testület ülésén, hogy csúszópénzt kért Vikidál Gyulától, a rendezvény egyik fellépőjétől. Az igazgató tagadta a vádat, Ferencz pedig nem tudott elegendő bizonyítékkal szolgálni, mivel Vikidál csak szóban tudta az említett tényt megerősíteni. Salamon Ferenc a Krónikának akkor úgy nyilatkozott: Ferencz Attila azért vádaskodik, mert a Vigadó igazgatói tisztségére pályázik. A botrány elcsitult, de az új városvezetés júniusi beiktatását követően Salamon személyes okokra hivatkozva lemondott, Ferencz pedig egyedül jelentkezett az üresen maradt igazgatói szék elfoglalására.
Gy. Cs.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.