Fotó: Facebook/Sighet Memorial
Örvendetes, hogy még inkább a figyelem középpontjába került a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma, amely a világon az elsőként megnyílt kommunizmusmúzeum – értékelt Dobes Andrea, az intézmény történésze annak kapcsán, hogy Európai Örökség címre jelölték a közgyűjteményt.
2017. december 07., 11:272017. december 07., 11:27
2017. december 07., 12:022017. december 07., 12:02
A máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma is szerepel az Európai Örökség címre jelölt idei kilenc helyszín között – írta az MTI.
Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet. 2017-ben 19 állam nyújtott be pályázatot a címre, ezek közül 25 helyszín jutott tovább az előválogatáson. Az elismerésre jelölt kilenc helyszínt az Európai Bizottság által felállított független szakértői testület választotta ki, az idén jelölt kilenccel együtt harmincnyolcra emelkedhet az Európai Örökség címmel kitüntetett helyszínek száma.
Az Európai Örökség cím idei várományosai között szerepel a máramarosszigeti múzeumon kívül a budapesti Dohány utcai zsinagóga, a németországi Lipcse zenetörténeti helyszínei, az olaszországi cadinei erőd, a szlovéniai javorcai kápolna, a natzweiler–struthofi koncentrációs tábor és altáborai (Franciaország és Németország), a belgiumi Bois du Cazier egykori szénbánya, a luxemburgi Schengen falu és a díj várományosa az Európai Uniót a hollandiai Maastrichtban létrehozó Maastrichti szerződés is.
Fotó: Facebook/Sighet Memorial
Dobes Andrea, az 1997-ben megnyílt máramarosszigeti intézmény történésze, muzeológusa a Krónika megkeresésére elmondta, nagyon örülnek, hogy Európai Örökség címre jelölték a világon elsőként létrejött kommunizmus-emlékmúzeumot, hiszen így még inkább az európai figyelem homlokterébe kerül az egykori börtön épületében kialakított közgyűjtemény.
Fontosnak tartjuk, hogy a látogatók mintegy fele diák, hiszen a fiatal generációnak tudnia kell a kommunizmus borzalmairól, az iskolai tananyagból viszont nem tudhatnak meg eleget a korszakról. A múzeum a börtöncellákkal, a foglyokról és a kommunista rendszerről szóló rengeteg információval tulajdonképpen nyitott történelemkönyv” – mondta a történész.
Az 1993-ban létrehozott emlékintézmény a világ első olyan múzeuma, amelyet a kommunizmus áldozatainak szenteltek. Az épületet 1896 és 1897 között, Wagner Gyula építész tervei alapján, a millennium emlékére emelték.
Fotó: Facebook/Sighet Memorial
A köztörvényes bűnözők fogva tartására kialakított fegyházat 1948-tól 1955-ig politikai börtönként használta a kommunista rezsim. Romániában több mint 40 politikai fegyház működött, 1950 és 1955 között a máramarosszigetiben volt a legmagasabb az elhalálozási arány. Miután 1955-ben megkezdődtek Románia ENSZ-csatlakozásának tárgyalásai, a genfi egyezmény alapján az akkori kormány politikai amnesztiát hirdetett.
Akkortól kezdve megint köztörvényes fogházként működött a máramarosszigeti börtön, majd az 1975-ös felszámolás után a rossz állapotban lévő épületet időszakosan raktárként használták.
»Az emlékezet újratanulható?« kérdésre egy nagyon határozott igen választ jelent a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma” – vallja Ana Blandiana költő, az emlékmúzeum kezdeményezője, aki 1993. január 29-én egy Strasbourgban szervezett, nemzetközi emberi jogokról szóló előadáson nyújtotta be az Európa Tanácshoz az emlékmúzeum tervét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!