2008. augusztus 22., 00:002008. augusztus 22., 00:00
A maja civilizáció Mexikó déli részén, a Yucatán-félszigeten, az őserdő szívében fejlődött ki a III. században. Virágzását a VII–IX. században érte el. A lenyűgöző szintű építészeti, matematikai és művészeti színvonaláról ismert maja társadalomban meghatározó szerep jutott a vallási kultusznak. Az uralkodó, az isteni eredetűnek hitt Nagy Nap vezette maja nép a természetben jelen lévő erőket félte és imádta. A maja világkép szerint az univerzum három szintre oszlott. A felső világot a Bacabok, az istenségek egy csoportja uralta, a Földet lakták az emberek, míg a föld alatt kezdődött a Xibalba (Félelem háza), a démonok, holt lelkek és a halál által kormányzott kilencrészes alvilág. A holtakat egy ma is tenyésztett kutyafajta, a xolos vezette át a Xibalbába.
A Yucatán barlangjaiban az elmúlt öt hónapban folytatott ásatások során előkerült kőfaragványok, az emberáldozatok maradványai és a halottak számára hátrahagyott cserepek a kutatók szerint egy speciális komplexum létére utalnak: itt vezetett az út a maja alvilágba. A maják szent szövege, a Popol Vuh szerint az utat skorpiókkal, vérrel és gennyel teli folyón, majd sötétségbe burkolózó házakon keresztül kellett megtenni, ahol denevérek támadták a másvilágra igyekvőket – mondta el a felfedezés bejelentésekor Guillermo de Anda, az ásatást vezető régész a Reuters hírügynökségnek.
Nem ez az első maja pokolkapu, amit a régészek feltártak: korábban már több, a dzsungel mélyén lévő barlangrendszerben találtak hasonló leletet. Bár a mostani leletek között akad 1900 éves kerámiaváza is, a legtöbb cserép a 700–850 közötti időszakból származik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok