2008. augusztus 22., 00:002008. augusztus 22., 00:00
A maja civilizáció Mexikó déli részén, a Yucatán-félszigeten, az őserdő szívében fejlődött ki a III. században. Virágzását a VII–IX. században érte el. A lenyűgöző szintű építészeti, matematikai és művészeti színvonaláról ismert maja társadalomban meghatározó szerep jutott a vallási kultusznak. Az uralkodó, az isteni eredetűnek hitt Nagy Nap vezette maja nép a természetben jelen lévő erőket félte és imádta. A maja világkép szerint az univerzum három szintre oszlott. A felső világot a Bacabok, az istenségek egy csoportja uralta, a Földet lakták az emberek, míg a föld alatt kezdődött a Xibalba (Félelem háza), a démonok, holt lelkek és a halál által kormányzott kilencrészes alvilág. A holtakat egy ma is tenyésztett kutyafajta, a xolos vezette át a Xibalbába.
A Yucatán barlangjaiban az elmúlt öt hónapban folytatott ásatások során előkerült kőfaragványok, az emberáldozatok maradványai és a halottak számára hátrahagyott cserepek a kutatók szerint egy speciális komplexum létére utalnak: itt vezetett az út a maja alvilágba. A maják szent szövege, a Popol Vuh szerint az utat skorpiókkal, vérrel és gennyel teli folyón, majd sötétségbe burkolózó házakon keresztül kellett megtenni, ahol denevérek támadták a másvilágra igyekvőket – mondta el a felfedezés bejelentésekor Guillermo de Anda, az ásatást vezető régész a Reuters hírügynökségnek.
Nem ez az első maja pokolkapu, amit a régészek feltártak: korábban már több, a dzsungel mélyén lévő barlangrendszerben találtak hasonló leletet. Bár a mostani leletek között akad 1900 éves kerámiaváza is, a legtöbb cserép a 700–850 közötti időszakból származik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok