
Fotó: Antal Erika
Milyen események, történetek, tapasztalatok járulnak hozzá ahhoz, hogy megszülessen egy novelláskötet? – ezekről a kérdésekről beszélgetett a Látó-est hétfői meghívottjával, Szöllősi Mátyással, a Váltóáram című kötet szerzőjével Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
2017. február 28., 19:002017. február 28., 19:00
Oroszországi, tizenegyezer kilométeres túrájáról, a magyar őstörténettel összefüggő régészeti kutatásokról, az azokat végző történészekkel készített interjúkról, Európán kívüli úti kalandokról, a portrékészítésről is esett szó a G. Caféban a Látó-esten, ahol az 1984-ben Budapesten született szerző legújabb novelláskötetét ismerhették meg az érdeklődők. Szöllősi Mátyás az irodalmi est végén felolvasott a novelláiból.
A Váltóáram című kötetben kilenc történet olvasható, valamennyit összeköti az, hogy felrobban az Orion csillagkép egyik csillaga, aminek következtében – a Föld nem sérül – két hétig olyan fény ragyog be mindent, mintha két nap sütne az égbolton. Két hétig nincsen éjszaka, ezért minden különleges megvilágosításba kerül. „A felrobbant és világító csillag jelensége sokféleképpen értelmezhető, gondoljunk csak például a betlehemi csillagra Jézus születésekor, amiről kimutatták a csillagászok, hogy valóban feltűnt akkoriban egy különlegesen fényes csillag az égbolton\" – hangzott el a beszélgetésen.
A kilenc történet valamennyi főszereplője férfi, a történeteknek olyan kulcsszavai vannak, mint a gyász, a halál, a csalódás, a várakozás, a faji megkülönböztetés vagy a kamaszszerelem. Szabó Róbert Csaba elmondta, véleménye szerint bár nyomasztóak ezek a történetek, nem hiányzik belőlük a humor. A szerző úgy fogalmazott, nem tartja nyomasztónak az elbeszéléseket, de hozzátette azt is, nem boldogok a szereplői, ennek ellenére hiteles karakterek.
„A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik\" – olvasható az Európa Könyvkiadónál tavaly napvilágot látott novelláskönyv fülszövegében. Szöllősi Mátyás önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Szöllősi Mátyás íróként mindhárom műnemben alkot, fotóriporterként is dolgozik.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!