
A járvány hónapjai alatt többet olvasott a hazai lakosság, a könyv menedék és vigasz is lehet
Fotó: Veres Nándor
Erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat is kínál a közönségnek a kolozsvári Idea Könyvtér, amely a hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolja. Felmérések szerint a könyv népszerűsége nőtt a járvány idején Romániában. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt, hogy csökkenti a szorongást.
2020. december 20., 09:012020. december 20., 09:01
2020. december 20., 09:022020. december 20., 09:02
A hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolja a kolozsvári Idea Könyvtér, amely erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat kínál webáruházán keresztül, valamint a kincses város központjában található boltjában.
Minden kiadónak felhívnám a figyelmét, hogy a járvány időszakában nagyon fontos az online térben való jelenlét, hiszen csak így tudjuk átvészelni ezt a nem könnyű időszakot” – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Péter, a könyvtér vezetője. Arra is kitért, hogy az Idea Könyvtérhez a járványhelyzet hónapjai alatt sokkal több online rendelés érkezett, mint korábban, ez is jelzi, hogy a könyv népszerűsége nem csökkent, sőt inkább növekedett. „Jövőre is újdonságokkal készülünk, a tervek szerint januárban online beszélgetések keretében mutatunk be újonnan megjelent könyveket” – hívta fel a figyelmet Nagy Péter.
Rámutatott, mivel idén az adventi könyvvásár elmarad, kárpótolni szeretnék hűséges vásárlóikat a már hagyománnyá vált adventi tombolával. Az Idea webáruházában és a könyvesboltban is tombolát szerveznek december 21-ig, minden 100 lej feletti vásárlás esetén egy tombola jár, az online sorsolást december 21-én 12 órakor tartják. A nyeremény 15, egyenként 120 lej értékű könyvcsomag erdélyi könyvekkel.
Hogy a világjárvány idején többet olvasnak az emberek, a nemrég napvilágot látott országos felmérés is igazolja, amelyet a bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) készített ebben az évben. A 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű kutatásból többek közt kiderült, hogy
A zenehallgatók aránya is növekedett a bezártság hónapjaiban: míg 2019-ben a megkérdezettek 74 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen hallgat muzsikát, addig idén 88 százaléka.
Arról, hogy a bezártság, járvány idején miért olvasnak az emberek többet, szívesebben, mint egyébként, és mik ennek a pozitív hozadékai, Jakobovits Kitti magyarországi pszichológust, irodalomterapeutát, a Magyar Irodalomterápiás Társaság tagját kérdeztük. „Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a könyvek és az olvasás elsősorban a magasabb rendű és növekedésalapú szükségleteinkhez tartozik: esztétikai vagy önmegvalósítási igényünk miatt van szükségünk rá. Ezzel Abraham Maslow híres szükségletpiramis-elméletére utalok, amely az egymásra épülő emberi szükségletek hierarchiáját írja le, és a motivációkutatásnak máig egyik alaptétele.
– mutatott rá a szakember.
Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta
Fotó: Jakobovits Lili
Hozzátette, valószínűleg ilyen helyzet a 2020-as járvány is, amikor sokak szükségletpiramisa borult fel hirtelen. „Tartós élelmiszert meg WC-papírt azért kezdtünk el felhalmozni, mert a fiziológiai szükségleteinket akartunk kielégíteni, a távolságtartást és a kézmosást pedig a biztonság és a védelem érdekében tartjuk be. A biztonsági szükségleteknek azonban fontos része a kiszámíthatóság is, ami viszont minden óvintézkedés ellenére nem lett gyakori érzés. Viszont valamennyire meg tudjuk tapasztalni a könyvekben” – fejtette ki az irodalomterapeuta.
Jakobovits Kitti úgy fogalmazott, a kiszámíthatóság érzését különösen az olyan, klasszikusabb, körülhatároltabb struktúrával és elemekkel rendelkező történetek adják, mint például a krimik, vagy a hagyományos mesei szálakat követő művek. „Ide tartozik az a könyv, amelynek olvasásakor az izgalom és fordulat ellenére tudhatjuk, hogy a végén a jó győz, a gyilkost elkapják, a rend visszaáll. Amikor a külvilágban a kiszámíthatóság élményét nem kaphatjuk meg, megnő az igényünk arra, hogy máshol keressük” – magyarázta a pszichológus. Rámutatott,
Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció (egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe) szintén működnek, sőt fejlődnek. „Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk. És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
1 hozzászólás