A járvány hónapjai alatt többet olvasott a hazai lakosság, a könyv menedék és vigasz is lehet
Fotó: Veres Nándor
Erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat is kínál a közönségnek a kolozsvári Idea Könyvtér, amely a hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolja. Felmérések szerint a könyv népszerűsége nőtt a járvány idején Romániában. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt, hogy csökkenti a szorongást.
2020. december 20., 09:012020. december 20., 09:01
2020. december 20., 09:022020. december 20., 09:02
A hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolja a kolozsvári Idea Könyvtér, amely erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat kínál webáruházán keresztül, valamint a kincses város központjában található boltjában.
Minden kiadónak felhívnám a figyelmét, hogy a járvány időszakában nagyon fontos az online térben való jelenlét, hiszen csak így tudjuk átvészelni ezt a nem könnyű időszakot” – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Péter, a könyvtér vezetője. Arra is kitért, hogy az Idea Könyvtérhez a járványhelyzet hónapjai alatt sokkal több online rendelés érkezett, mint korábban, ez is jelzi, hogy a könyv népszerűsége nem csökkent, sőt inkább növekedett. „Jövőre is újdonságokkal készülünk, a tervek szerint januárban online beszélgetések keretében mutatunk be újonnan megjelent könyveket” – hívta fel a figyelmet Nagy Péter.
Rámutatott, mivel idén az adventi könyvvásár elmarad, kárpótolni szeretnék hűséges vásárlóikat a már hagyománnyá vált adventi tombolával. Az Idea webáruházában és a könyvesboltban is tombolát szerveznek december 21-ig, minden 100 lej feletti vásárlás esetén egy tombola jár, az online sorsolást december 21-én 12 órakor tartják. A nyeremény 15, egyenként 120 lej értékű könyvcsomag erdélyi könyvekkel.
Hogy a világjárvány idején többet olvasnak az emberek, a nemrég napvilágot látott országos felmérés is igazolja, amelyet a bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) készített ebben az évben. A 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű kutatásból többek közt kiderült, hogy
A zenehallgatók aránya is növekedett a bezártság hónapjaiban: míg 2019-ben a megkérdezettek 74 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen hallgat muzsikát, addig idén 88 százaléka.
Arról, hogy a bezártság, járvány idején miért olvasnak az emberek többet, szívesebben, mint egyébként, és mik ennek a pozitív hozadékai, Jakobovits Kitti magyarországi pszichológust, irodalomterapeutát, a Magyar Irodalomterápiás Társaság tagját kérdeztük. „Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a könyvek és az olvasás elsősorban a magasabb rendű és növekedésalapú szükségleteinkhez tartozik: esztétikai vagy önmegvalósítási igényünk miatt van szükségünk rá. Ezzel Abraham Maslow híres szükségletpiramis-elméletére utalok, amely az egymásra épülő emberi szükségletek hierarchiáját írja le, és a motivációkutatásnak máig egyik alaptétele.
– mutatott rá a szakember.
Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta
Fotó: Jakobovits Lili
Hozzátette, valószínűleg ilyen helyzet a 2020-as járvány is, amikor sokak szükségletpiramisa borult fel hirtelen. „Tartós élelmiszert meg WC-papírt azért kezdtünk el felhalmozni, mert a fiziológiai szükségleteinket akartunk kielégíteni, a távolságtartást és a kézmosást pedig a biztonság és a védelem érdekében tartjuk be. A biztonsági szükségleteknek azonban fontos része a kiszámíthatóság is, ami viszont minden óvintézkedés ellenére nem lett gyakori érzés. Viszont valamennyire meg tudjuk tapasztalni a könyvekben” – fejtette ki az irodalomterapeuta.
Jakobovits Kitti úgy fogalmazott, a kiszámíthatóság érzését különösen az olyan, klasszikusabb, körülhatároltabb struktúrával és elemekkel rendelkező történetek adják, mint például a krimik, vagy a hagyományos mesei szálakat követő művek. „Ide tartozik az a könyv, amelynek olvasásakor az izgalom és fordulat ellenére tudhatjuk, hogy a végén a jó győz, a gyilkost elkapják, a rend visszaáll. Amikor a külvilágban a kiszámíthatóság élményét nem kaphatjuk meg, megnő az igényünk arra, hogy máshol keressük” – magyarázta a pszichológus. Rámutatott,
Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció (egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe) szintén működnek, sőt fejlődnek. „Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk. És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás