Novák Katalin államfő: „mindegyik nemzet egy-egy önálló hang, egy-egy sajátos hangzás”
Fotó: Novák Katalin Facebook
A kultúra bölcsője is a család, a magyar kultúráé és az európai kultúráé, amely a családban gyökerezik - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program hivatalos megnyitóján szombaton Veszprémben.
2023. január 21., 20:172023. január 21., 20:17
2023. január 21., 20:372023. január 21., 20:37
,,Mi, magyarok, most is töretlenül építkezünk. Tudjuk, hogy nemcsak őriznünk, védenünk, továbbadnunk kell azt, amit elődeink ránk örökül hagytak, hanem gyarapítanunk is" – idézte Novák Katalint az MTI. Mint az államfő sorolta, ezért épült az elmúlt évtizedben kétszáz új templom, virágzik régi pompájában az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a két Vigadó, ezért újultak meg a vidéki kastélyok, várak. Ezért hozunk létre újat a Magyar Zene Házával, a Néprajzi Múzeummal vagy a Debreceni Csokonai Fórummal. Ezért állítjuk helyre a budai Várnegyedet és ezért alakítunk közösségi tereket a legkisebb településeken is. Mint mondta, ehhez már csak az kell, hogy legyen, aki átadja, s legyen, aki átveszi a gazdag örökséget.
Vészterhes időkben járunk, a járványok, természeti és gazdasági csapások, háborúk útját akarják állni az életnek, véget akarnak vetni a gyarapodásnak, meg akarnak fosztani a biztonságtól, ki akarják tépni belőlünk a reményt - hangsúlyozta Novák Katalin. Kiemelte: az élet azonban utat követel magának, az óvóhelyeken is születnek kisbabák, a növekvő árak mellett is ádáz küzdelem zajlik a jobb életért, a művészek nem szűnnek meg alkotni.
Emlékeztet bennünket arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell" – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a magyar kultúrát ünnepeljük, akkor nem valami elszigetelt, különös képződményt próbálunk Európának bemutatni. A különösben az egyetemest, a közös európai kultúrát ünnepeljük.
Hozzátette: ezért lehet ma velünk Horvátország köztársasági elnöke, aki vendégségbe jött, haza, hiszen a horvát és a magyar kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz. Az olyanok életművei, mint Zrínyi Miklós, Miroslav Krleza, Verancsics Fausztusz, Manuel Strlek vagy éppen közös királyunk, Könyves Kálmán azt a közép-európai kulturális gazdagságot fejezik ki, mely a politikán, a gazdaságon túlmutatóan alapozza meg stratégiai szövetségünket.
S szükség van a többiekre is, a Balkán népeire és nemzeteire, akikkel sorsközösségben szenvedtünk évszázadokon keresztül" - hangsúlyozta Novák Katalin.
Kiemelte: ha voltunk is egymásnak olykor ellenfelei, ma a kölcsönös előnyök jegyében működünk együtt. Magyarország küzd azért, hogy ők ne csak lélekben, kultúrában, életérzésben tartozzanak a közös Európánkhoz, hanem jogi, gazdasági értelemben is. Az egyesülés nem beolvadás, visszük, tartjuk, gyarapítjuk ezután is az elődök örökségét, gazdagítva Európát.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: Európában a németek, franciák, olaszok, skandinávok, a közép-európaiak, horvátok és magyarok mellett a szerbeknek, montenegróiaknak, koszóvóiaknak, észak-macedónoknak, albánoknak vagy Bosznia-Hercegovina népének és kultúrájának is helye van. Mindegyik nemzet egy-egy önálló hang, egy-egy sajátos hangzás, a harmónia végül mégis velük együtt lehet tökéletes.
Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa a különöst és közöst jeleníti meg nemcsak történetében, hanem jelenében is: királynéi Európát hozták, a magyarok világát vitték Európa más országaiba - mondta, hozzáfűzve: a kereszténység, a Veszprémi Főegyházmegye kultúrateremtő ereje mindig is az egyetemes isteni és emberi értékekből táplálkozott.
,,Így vagyunk magyarok, európaiak és közép-európaiak, keresztények és az egyetemes emberi értékek letéteményesei: emberek, akik családban akarják élni az életüket, s saját városuk, vidékük, országuk büszke lakóiként" – fogalmazott Novák Katalin.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program nyitánya mellett a magyar kultúra napjának előestéjét, nemzeti imádságunk megszületésének 200. évfordulóját is ünnepeljük.
Hozzátette: Kölcsey kis szatmári faluban írt költeménye, a Himnusz igazán csak a magyar lélekben rezonál, ezzel ünnepeljük győzelmeinket, siratjuk el vereségeinket, fejezzük ki reményünket a jobb közös jövőnkre, s még nagy halottjainktól is ezzel búcsúzunk.
Most nem a csüggedés, hanem az összekapaszkodás ideje jött el – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a közmédia által közvetített újévi köszöntőjében, a Himnusz elhangzása után vasárnap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!