Nosztalgiázás az online Szent László Napokon: megtartották Várad virtuális királyi hetét

Megmutattuk továbbá híres váradiak szülőházát, bekukkantottunk az idén 30. születésnapját ünneplő Partiumi Keresztény Egyetemre, és természetesen Szent László városalapító lovagkirályunk örökségének is külön filmet szenteltünk” – fogalmaztak a szervezők. Mivel a sport is mindig fontos helyet kapott mind Várad életében, mind pedig a Szent László Napokon, egy kisfilm erejéig próbálták bemutatni a sportmúlt és a jelen néhány pillanatát, az utánpótlás-nevelésen keresztül pedig a jövőbe is tekintettek.

Rövidfilmekkel idézték meg a Szent László Napokat

„Mivel a buli elmaradt, az elmúlt hét napban a Szent László Napok hétéves történetének élményeivel nosztalgiáztunk, hétfőtől vasárnapig minden este egy-egy kisfilmmel a fesztivál legemlékezetesebb pillanatait idéztük fel. A hozzászólások és visszajelzések alapján pedig elmondhatjuk,

– emelték ki a szervezők. Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője a Krónikának úgy nyilatkozott, ez az év a nemzeti összetartozás éve, aminek üzenete ugyanaz, ami a Szent László Napok alapgondolata: legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk.

„»A voltunk, vagyunk, leszünk« jelmondat alatt a két gondolat – az összetartozás éve és a Szent László Napok – találkozott. Ennek a jegyében készítettük el azt a hét rövidfilmet, amelyben részben bemutatjuk Nagyvárad múltját, jelenét, és a gyerekeken keresztül talán egy kicsit a jövőbe is tekintünk. Ha nem is pótolta a fesztivált, a koncerteket, de hangulatos esti kisfilmeinkkel visszatekintőt is nyújtottunk az elmúlt hét év pillanataiból.

– mondta a főszervező.

Széchenyi Zsigmondtól Fényes Szabolcsig

„Nagyvárad minden korban a tudományok, művészetek, vallásosság, irodalom, az újító szellem fellegvára volt. Sok kiválóságot adott az egyetemes magyarságnak, ezeket felsorolni szinte lehetetlen. Mi most mégis megpróbálkozunk azzal, hogy bemutassuk, hol születtek azok, akik Nagyváradnak és az egész magyar nemzetnek dicsőséget szereztek” – hangzik el a Híres váradiak című kisfilmben, amely számos jelentős személyiség szülőházát és emléktábláját villantja fel.

Mint elhangzik, a városban látta meg a napvilágot többek közt Nagysándor József honvéd vezérőrnagy, a tizenhárom aradi hős egyike, aki 1849-ben Aradon, 45 évesen adta életét a nemzetért. Szintén Váradon született gróf Széchenyi Zsigmond vadász, utazó, író, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja, Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati gyűjteménye.

Szintén váradi volt Szigligeti Ede drámaíró, rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki a magyar drámairodalom egyik legtermékenyebb szerzőjeként több mint száz eredeti darabot írt. A hálás utódok nemcsak szobrot emeltek neki a nagyváradi színház előtt, de a színház magyar társulatát is róla nevezték el. Amint a kisfilmben elhangzik,

Néhány slágere, amit minden magyar ismer, bárhol is éljen a nagyvilágban: Budapest, Budapest, te csodás, Oda vagyok magáért, Szeretni bolondulásig.

A város szintén büszke Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíróra, műfordítóra, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítójára, aki Magyarországon és az olaszországi Firenzében él és dolgozik. Szintén jeles váradi személyiség volt ifj. Rimanóczy Kálmán építész is, aki sokat tett és dolgozott a nagyváradi magyarságért. Az 1910-es években, a Trianont megelőző nagy felvirágzásban az ő tervei alapján számos épületet húztak fel. Többek között neki köszönheti a város a Takarékpénztár épületét, a városházát, de még a csendőriskolát is. Munkássága azonban nemcsak Nagyváradra korlátozódik, szerte a Kárpát-medencében találkozhatunk ifj. Rimanóczy Kálmán által tervezett épülettel.

A Körös-parti városban született még Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, Dajka Margit Kossuth-díjas színművész, Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok, Knézy Jenő sportriporter, Tisza Kálmán miniszterelnök, Pázmány Péter esztergomi érsek. Váradhoz szoros szálakkal kötődött Bajor Andor író, költő, humorista, az erdélyi magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja, Kabos Gyula színész, Krúdy Gyula, Ady Endre, és Juhász Gyula költő is.

„Nemcsak az épület külsejét, hanem a belső berendezést, ólomüvegeket, kilincspajzsokat is megtervezték, egészen az utolsó szögig” – mutatott rá Zuh Deodáth.

De mi a helyzet a nevével? Darvas-ház, Darvas-villa, vagy Darvas–La Roche-ház? Hausmann Cecília kifejtette, Darvas Imre volt a ház építtetője, Alfred La Roche pedig az üzlettársa volt Darvas Imrének. „Mivel La Roche nem lakott ebben a házban, azt sem tudni, hogy járt-e egyáltalán itt, furcsa lenne Darvas–La Roche-nak hívni az épületet, ennek ellenére a műemléki jegyzékben így szerepel. A ház bejáratán azonban »Casa Darvas« felirat olvasható. A művészettörténet is ugyanígy érvel: Darvas-házként nevezi meg, mert mindig az építtetőről neveznek el egy épületet, nem pedig a cégről vagy az intézményről, amely benne működött” – mutatott rá a képzőművész-iparművész.