A Szent László Napok hétéves történetét is felelevenítették virtuálisan, kisfilmekkel nosztalgiáztak
Fotó: Szent László Napok/ Facebook
A világhálón tartották meg Nagyvárad magyar városünnepét, a Szent László Napokat. A vasárnap zárult virtuális királyi hét keretében a város kultúrtörténetére összpontosító kisfilmeket is közzétettek a szervezők az interneten. Az online sorozat iránt több mint 150 ezren érdeklődtek – mondták el megkeresésünkre a Szent László Napok szervezői.
2020. június 28., 18:022020. június 28., 18:02
„Miután a járványügyi helyzet miatt kénytelenek voltunk lemondani az idei Szent László Napok megtartásáról, a szervezői csapatban felmerült az igény, hogy próbáljunk meg másként élményt nyújtani. A kijárási és gyülekezési korlátozások közepette adta magát, hogy szervezzünk egy virtuális királyi hetet, már csak fel kellett tölteni tartalommal” – mondták el a vasárnap zárult nagyváradi Szent László Napok szervezői a Krónikának. Hozzátették, úgy döntöttek, rövidfilmekkel rukkolnak elő, amelyek célja megmutatni: száz évvel a trianoni békeszerződés után van magyar múlt, jelen, jövő a Körös-parti városban.
Megmutattuk továbbá híres váradiak szülőházát, bekukkantottunk az idén 30. születésnapját ünneplő Partiumi Keresztény Egyetemre, és természetesen Szent László városalapító lovagkirályunk örökségének is külön filmet szenteltünk” – fogalmaztak a szervezők. Mivel a sport is mindig fontos helyet kapott mind Várad életében, mind pedig a Szent László Napokon, egy kisfilm erejéig próbálták bemutatni a sportmúlt és a jelen néhány pillanatát, az utánpótlás-nevelésen keresztül pedig a jövőbe is tekintettek.
„Mivel a buli elmaradt, az elmúlt hét napban a Szent László Napok hétéves történetének élményeivel nosztalgiáztunk, hétfőtől vasárnapig minden este egy-egy kisfilmmel a fesztivál legemlékezetesebb pillanatait idéztük fel. A hozzászólások és visszajelzések alapján pedig elmondhatjuk,
– emelték ki a szervezők. Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője a Krónikának úgy nyilatkozott, ez az év a nemzeti összetartozás éve, aminek üzenete ugyanaz, ami a Szent László Napok alapgondolata: legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk.
„»A voltunk, vagyunk, leszünk« jelmondat alatt a két gondolat – az összetartozás éve és a Szent László Napok – találkozott. Ennek a jegyében készítettük el azt a hét rövidfilmet, amelyben részben bemutatjuk Nagyvárad múltját, jelenét, és a gyerekeken keresztül talán egy kicsit a jövőbe is tekintünk. Ha nem is pótolta a fesztivált, a koncerteket, de hangulatos esti kisfilmeinkkel visszatekintőt is nyújtottunk az elmúlt hét év pillanataiból.
– mondta a főszervező.
„Nagyvárad minden korban a tudományok, művészetek, vallásosság, irodalom, az újító szellem fellegvára volt. Sok kiválóságot adott az egyetemes magyarságnak, ezeket felsorolni szinte lehetetlen. Mi most mégis megpróbálkozunk azzal, hogy bemutassuk, hol születtek azok, akik Nagyváradnak és az egész magyar nemzetnek dicsőséget szereztek” – hangzik el a Híres váradiak című kisfilmben, amely számos jelentős személyiség szülőházát és emléktábláját villantja fel.
Mint elhangzik, a városban látta meg a napvilágot többek közt Nagysándor József honvéd vezérőrnagy, a tizenhárom aradi hős egyike, aki 1849-ben Aradon, 45 évesen adta életét a nemzetért. Szintén Váradon született gróf Széchenyi Zsigmond vadász, utazó, író, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja, Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati gyűjteménye.
Szintén váradi volt Szigligeti Ede drámaíró, rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki a magyar drámairodalom egyik legtermékenyebb szerzőjeként több mint száz eredeti darabot írt. A hálás utódok nemcsak szobrot emeltek neki a nagyváradi színház előtt, de a színház magyar társulatát is róla nevezték el. Amint a kisfilmben elhangzik,
Néhány slágere, amit minden magyar ismer, bárhol is éljen a nagyvilágban: Budapest, Budapest, te csodás, Oda vagyok magáért, Szeretni bolondulásig.
A város szintén büszke Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíróra, műfordítóra, a Digitális Irodalmi Akadémia alapítójára, aki Magyarországon és az olaszországi Firenzében él és dolgozik. Szintén jeles váradi személyiség volt ifj. Rimanóczy Kálmán építész is, aki sokat tett és dolgozott a nagyváradi magyarságért. Az 1910-es években, a Trianont megelőző nagy felvirágzásban az ő tervei alapján számos épületet húztak fel. Többek között neki köszönheti a város a Takarékpénztár épületét, a városházát, de még a csendőriskolát is. Munkássága azonban nemcsak Nagyváradra korlátozódik, szerte a Kárpát-medencében találkozhatunk ifj. Rimanóczy Kálmán által tervezett épülettel.
A Körös-parti városban született még Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, Dajka Margit Kossuth-díjas színművész, Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok, Knézy Jenő sportriporter, Tisza Kálmán miniszterelnök, Pázmány Péter esztergomi érsek. Váradhoz szoros szálakkal kötődött Bajor Andor író, költő, humorista, az erdélyi magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja, Kabos Gyula színész, Krúdy Gyula, Ady Endre, és Juhász Gyula költő is.
Rendhagyó építészeti idegenvezetés. A Darvas-házat is kisfilmen mutatták be az idei, virtuális Szent László Napok keretében
Fotó: Facebook/Szent László Napok
A Szent László Napokon rendhagyó építészeti sétára hívták az érdeklődőket: a kisfilmek témája Nagyvárad, a modern város volt. Ezt a modernséget mutatta be a századforduló és a korai modernség építészetén keresztül Hausmann Cecília képzőművész-iparművész és Zuh Deodáth eszmetörténész. Az idegenvezetők a város épített örökségének nem vagy kevésbé ismert részleteire is felhívták a figyelmet, és tévhiteket is igyekeztek eloszlatni. Elhangzott az is például, hogy
„Nemcsak az épület külsejét, hanem a belső berendezést, ólomüvegeket, kilincspajzsokat is megtervezték, egészen az utolsó szögig” – mutatott rá Zuh Deodáth.
De mi a helyzet a nevével? Darvas-ház, Darvas-villa, vagy Darvas–La Roche-ház? Hausmann Cecília kifejtette, Darvas Imre volt a ház építtetője, Alfred La Roche pedig az üzlettársa volt Darvas Imrének. „Mivel La Roche nem lakott ebben a házban, azt sem tudni, hogy járt-e egyáltalán itt, furcsa lenne Darvas–La Roche-nak hívni az épületet, ennek ellenére a műemléki jegyzékben így szerepel. A ház bejáratán azonban »Casa Darvas« felirat olvasható. A művészettörténet is ugyanígy érvel: Darvas-házként nevezi meg, mert mindig az építtetőről neveznek el egy épületet, nem pedig a cégről vagy az intézményről, amely benne működött” – mutatott rá a képzőművész-iparművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bemutatták a Filmtett második napján Csibi László Szabadság a hegyen című dokumentumfilmjét, amely az 1980-as évek erdélyi „hegyi meccsnézési szokásait” ismerteti.
Két óra alatt minden jegy elkelt Bukarestben a szatmári III. Richárdra: a Harag György Társulat a Országos Színházi Fesztivál (FNT) programjában játssza a kétszeres UNITER-díjas előadást a I. L. Caragiale Nemzeti Színházban.
Megnyílt a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön a Budapest Music Centerben, a díszvendég ország Románia.
A 30. Erdővidéki Közművelődési Napok programjának részeként a baróti múzeum kertjében nyílik meg a Jókai Háromszéken című tárlat október 9-én, csütörtökön 13 órakor.
Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke és több állami intézmény képviselői bejelentették: átfogó intézkedéssorozatot indítanak Herkulesfürdő műemlékeinek megóvása érdekében.
Emléktáblát avatnak Zilahon Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Nemzet Művésze, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője tiszteletére: az író a szilágysági városban töltötte ifjúkori éveit.
Egyelőre nincsen megfelelő költségvetése a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, így csak nagyon visszafogottan tudnak tervezni, sok a kérdőjel az új évad körül – jelentette be Tompa Gábor igazgató az intézmény keddi sajtótájékoztatóján.
Japántól Amerikáig érkeztek vendégek az elmúlt években a vajdakamarási falumúzeumba, amelyet Nagy Ferenc Norbert szakács, néptáncos hozott létre a népi kultúra iránti érdeklődése nyomán, valamint ennek megőrzése érdekében.
Negyedszázados, azaz 25. születésnapját ünnepli idén a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyet október 1. és 5. között szerveznek összesen 17 településen, Kolozsvár központtal.
Tbilisziben, Georgia (Grúzia) fővárosában, rangos nemzetközi színházi fesztiválon lép fel az Aradi Kamaraszínház szeptember 27-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!