Fotó: Erdély Bálint Előd
Nicolae Ciucă miniszterelnök az Évente egy könyvet minden diáknak elnevezésű program beindítását javasolta azon a találkozón, amelyet hétfőn a Victoria-palotában tartott kiadókkal, könyvtárosokkal és kulturális személyiségekkel az olvasás népszerűsítéséről.
2022. szeptember 12., 20:152022. szeptember 12., 20:15
2022. szeptember 12., 22:422022. szeptember 12., 22:42
A kormány közleménye szerint a megbeszélések középpontjában a román nyelvű könyvek terjesztési nehézségei álltak, de az olvasás ösztönzésére irányuló javaslatok is szóba kerültek. „Szeretnénk közelebb vinni a könyveket a fiatalabb generációkhoz, és ösztönözni őket az olvasásra, miközben a román szerzőket és a román nyelvű könyveket is népszerűsítjük” – idézte a miniszterelnököt a közlemény.
Külön költségvetést különít el ezek beszerzésére a közkönyvtárak számára azért, hogy az olvasók számára elérhetővé váljanak. A megbeszélésen miniszterelnök javasolta az Évente egy könyvet minden diáknak elnevezésű program beindítását, amit a Kiadók Szövetsége is támogat. A kormányfő megállapodott a találkozón jelenlévő kiadókkal, könyvtárosokkal és szerzőkkel egy országos kampány beindításáról a román szerzők román nyelvű műveinek, illetve a klasszikus és kortárs román irodalom olvasásának népszerűsítésére.
Romániában a könyvtárak csaknem fele bezárt, a könyvtárlátogatók száma pedig harmadára csökkent az utóbbi néhány évtizedben – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál a statisztikai intézettől (INS) származó adatokat és saját kutatásának következtetéseit ismertetve. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – 1995 és 1996 kivételével, amikor 277 új könyvtárat alapítottak – minden évben könyvtárak százait számolták fel az országban, ahol 1990-ben még 16 665 ilyen intézmény létezett. Az országban jelenleg már csak 8458 nemzeti, egyetemi, szakosodott, iskolai, magán- vagy közkönyvtár működik.
A Digi24.ro azt írta, hogy az általuk megkeresett megyei könyvtárak közül alig néhány válaszolt a lap adatszolgáltatási igénylésére. A Szatmár megyei közkönyvtárban, ahol a látogatók mindegy 60 százaléka diák, a járvány előtti 3064-ről tavaly 1599-re csökkent a legalább egy könyvet kikölcsönzők száma. Paula Maria Horotan könyvtárigazgató – az egészségügyi zárlat mellett – a digitális forradalomnak és a gyors lakosságfogyásnak tulajdonítja a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődés drámai visszaesését. Az egyik tanügyi szakszervezeti szövetség (FLSI) főtitkára a portál megkeresésére elmondta: bár minden iskolának rendelkeznie kellene könyvtárral és könyvtárossal, de 2000 óta nem mérték fel a könyvállományt és az iskolák nem kaptak pénzt könyvvásárlásra.
A Digi24.ro rámutatott: 1990 óta 27 tisztségviselő fordult meg a kulturális miniszteri poszton, megannyi elképzeléssel az ország kultúrpolitikájáról. Egyikük, a tárcát két ízben is (2015, 2017) irányító Ionuț Vulpescu, aki a könyv áfáját 9-ről 5 százalékra csökkentette, úgy értékelte: „Románia kulturálatlan országgá vált, az emberek nem olvasnak, a könyvnek szentelt megannyi ünnep – a Könyvszeretők Napja, a Könyvvásárlók Napja, az Olvasás Napja – csak képmutatás”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!