2008. július 29., 00:002008. július 29., 00:00
„Ha az ember fia hosszú, uncsi, végeérhetetlen, örökösen feldarabolt és egyik napból a másikba lomhán terpeszkedő valamit akar látni, akkor ott van a saját élete!” – mondják Jerry Seinfeld amerikai színész-rendező gondolatmenetét követve a 13. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum szervezői, akik a kászonaltízi Tisztástőn holnap kezdődő rendezvényt ajánlják mindazoknak, akik nem a lomha hétköznapokra vágynak. Az augusztus 10-éig tartó tábort idén Téridény címszóval hirdették meg, a műhelymunkák során és a szakmai fórumokon ugyanis ezúttal a tér mibenlétét boncolgatják.
Téridény a műhelyekben
A vizuális művészet műhelyében a budapesti Szacsvay Pál vezetésével a tér és idő érzetének művészi megjelenítéseit keresik a táborozók. A kísérletezésre nyitott zenészeket a franciaországi Provence-ből érkező Miqueu Montanaro vezette zenei műhely várja, a Tokióból érkező japán művész, Dzsunja Isii irányításával pedig tánc- és mozgásszínházi eszközök révén tapasztalhatják meg az érdeklődők a test és a tér kapcsolatát. A táborozók újra felfedezhetik a fényképezés művészetét, a magyarországi Mórról idelátogató Mosberger Róbert fotóműhelyében ugyanis saját készítésű fényképező eszközzel rögzíthetik a megörökíteni kívánt képeket, nézőkamerákat és különböző lyukkamerákat készítenek, felállítják a műhelyvezető utazó sátor-laboratóriumát, és elsajátíthatják a fotogramm és cianotípia már-már feledésbe merült technikáit is. A székelyudvarhelyi Szabó Károly vezette filmes műhelyben Alfred Jarry Übü Király című „szaharr”-vígjátékát felhasználva jelenítik meg a választott dimenziót. A tábor filozófia műhelyében a budapesti Pálfalusi Zsolt vezetésével két választott szöveg, Martin Heidegger A művészet és a tér és Gilles Deleuze A sima és a barázdált című munkái alapján vizsgálják a művészetben ismert teret. A gyergyószárhegyi Csergő Melinda irányításával a kézműves műhelyben különböző alapanyagokat felhasználva készülnek a térről is árulkodó tárgyak. A debreceni Vranyecz Artúr és a kolozsvári Szabó Attila és Molnár István közreműködésével az Élbolyban öt-hat epizódos, közönség előtt forgatott sitcomot (szituációs komédiát) vesznek fel, amelyet a nem önálló epizódokból álló sorozatokat gyűlölő Jerry Seinfeld „to be continued”-ellenes „kampányához” igazodva a tábor zárónapján teljes egészében is levetítenek. A kolozsvári Sipos Zoltán vezette Katalógus-író műhelyben tevékenykedők írják a tábori krónikát, így dokumentálva a minimum partys életet és a születő alkotásokat. A TÉR a művészetekben címmel szakmai fórum is várja az érdeklődőket.
Korhatár nélkül
Célunk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a kortárs művészeteket, és a művészeket is emberként mutassuk meg, hogy bárkinek lehetősége nyíljon kötetlenül elbeszélgetni a különböző területeken tevékenykedő alkotókkal – mondta el lapunk kérdésére Lőrincz Ildikó szervező, a Minimum Party Társaság elnöke. 1995-ben fogalmazódott meg a Minimum Party alkotótábor ötlete, amely az akkor még működő Anna Art találkozók és más profiknak szervezett alkotótáborok kiegészítőjeként működött, és 1996-tól rendszeresen fogadja nyaranta a táborozókat. A helyszínt az ötletgazda Korodi Szabolcs választotta, aki jelenleg is tanácsadóként működik, és állandó vendége a rendezvénynek. Korodi annak idején barátaival közösen döntött a Minimum Party név mellett, és csak utólag alakult ki az alapelv vagy jelentésmagyarázat: minimális körülmények között maximálisat létrehozni. A Minimum Party Társaság erdélyi művészeti csoportosulás kiáltványában az áll, hogy a Minimum Party tábora újraértelmezi az alkotótábor fogalmát. Lőrincz Ildikó szerint a Minimum Party főként a nyitottságával különül el a többi hasonló rendezvénytől, ugyanis itt nem meghívásos alapon vehetnek részt a művészek, együtt dolgozhatnak az amatőr és a profi alkotók, és az egyszerű érdeklődők előtt is nyitva áll. Korhatár sincs, a szervezők csak annyit kérnek, hogy a tizennégy éven aluliak szülői felügyelettel jöjjenek.
A tábor 2002-től lett tematikus, akkor volt először szakmai fórum is a Minimum Partyn. A szervezők elmondása szerint idén hét meghívott előadó is lesz, de a műhelyvezetőket is próbálják arra ösztönözni, hogy az eddigi ismereteiket és tapasztalataikat előadás formájában is osszák meg a résztvevőkkel.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.