Nem elég megújítani egy templomot – Budapesten találkozott a határon túli magyar műemlékvédelem krémje

Ebben a témakörben izgalmas előadást tartott Gudor Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, aki pontos számításokkal alátámasztott prezentációban mutatta be, mihez lehet kezdeni a mégoly mostoha sorsú istenházákkal is, mint amilyenek például a dél-erdélyi szórványban találhatók.

A konferencia végén Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára átadta a 2017-ben létrehozott Granasztói György-díjat, amelyet minden évben a Kárpát-medencei örökségvédelemben kiemelkedő tevékenységet végző szakembereknek nyújtanak át. Az idei díjazott Kollár Tibor, aki foglalkozására nézve pszichiáter, 2006 óta működik együtt a Teleki László Alapítvánnyal. „Már addig is afféle műkedvelőként, kiváló kapcsolatait felhasználva, saját pénzét és energiáját sem kímélve dolgozott a határon túli magyar épített örökség megmentéséért” – derült ki az alapítvány igazgatója, Diószegi László laudációjából.

Kollár Tibor azóta számos kötetet írt és szerkesztett, amelyek a szakma elismerését is elnyerték. Első munkája a Középkori falképek Erdélyben című kötet, amelyet azóta nyolc másik követett. Kollár Tibor emellett vezető tanácsadója volt a magyar–román, illetve a magyar–román–ukrán határon átnyúló európai uniós programoknak, melyek keretében többek között megújult három partiumi műemlék templom. Ő vezette az észak-mezőségi szórványtemplomok kutatási projektjét, itt került látóterébe a kiszsolnai szász evangélikus romtemplom is: az ottani Giotto-freskómásolatok felfedezésének és megmentésének története művészettörténeti világszenzáció lett. A Granasztói György-díj kitüntetettje hasonló eredménnyel dolgozik az egész Kárpát-medencében. Hozzá fűződik a horvátországi Kaporna egykori Szent György-templomának szentélyében található freskók felfedezése is.