Női szerző igazi „női drámáját” viszi színre a marosvásárhelyi Spectrum Színház: Elzbieta Chowaniec lengyel drámaíró Gardénia című darabjának bemutatóját szombaton tartják Török Viola rendezésében.
2016. december 15., 12:122016. december 15., 12:12
A Gardénia az 1982-ben született fiatal lengyel drámaíró első drámája, négy nőről, négy egymást követő generációról, egy családról, a huszadik századról szól. „Férfidominanciájú társadalmunkban szükség van időnként arra is, hogy a női szempont, látásmód kerüljön előtérbe. Ráadásul ez a darab a múlt század és a századforduló összegzése női szemmel, amelyben nyilván a női szerepekről is sokat esik szó” – mondja Elzbieta Chowaniec drámájáról az előadás rendezője, Török Viola. Hangsúlyozza, ennek ellenére egyáltalán nem feminista darabról van szó.
A történetben anyák és lányaik keresik a boldogsághoz vezető utat, miközben végigélik szinte teljesen a huszadik századot. Az izgalmas, rendhagyó dramaturgiájú darab az első világháború idején kezdődik, a hatvanas évek munkás társadalomépítésén, majd a formabontó, szabad gondolkodást idéző rockkorszakon, az ezredfordulón keresztül vezet át a mába. Miközben megismerjük a négy generációt, saját sérelmeinkre is ráismerhetünk, s örök érvényű emberi problémák bontakoznak ki: párkapcsolat, csalódás, alkoholizmus, betegség, család, munka, gyermekvállalás, gyermeknevelés. Mindezeken átível az anya-lány kapcsolat ismétlődő motívuma.
„Az előadás központi kérdése, hogy tanulhat-e a mostani generáció a múltból. Ha tudja, hogy a dédanya, a nagyanya, az anya mit rontott el, mit kellett volna másként csinálnia, vajon hasznára válhat-e ez a mostani generációnak, vagy átörökíti ő is a kisiklott életek már-már sorsszerű modelljét” – fogalmazta meg Török Viola. A címbeli gardénia a menyasszonyi csokorra utal: a különleges szépségű és nagy törődést igénylő virág állítólag szerencsét hoz annak, aki azzal esküszik. Mind a négy nőnek eléggé bonyolult és sikertelen a párkapcsolata, a legfiatalabb előtt áll még az élet, ő talán még korrigálhat az elrontott életek sorozatának sorsszerűségén.
A nagyon sok vallomást, monológot, dialógust tartalmazó előadást a zene töri meg, amelyet Kelemen László jegyez, a muzsika. Felerősíti az érzelmeket, s olyan hangulatokat közvetít, amelyeket szóban nem lehet kifejezni. A lila színpadkép egyrészt a reményt jelképezi, másrészt az előadás álomszerűségét – tudtuk meg Takács Tímea díszlet- és jelmeztervezőtől. Az előadás premierjét december 17-én, szombaton 19 órától tartják a marosvásárhelyi Spectrum Színházban, majd december 18-án, vasárnap megismétlik. Az előadásban Szász Anna, Nagy Beáta, Márton Emőke Katinka és Czikó Juliánna látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!