
Tizenötödik alkalommal szerkesztette és adta ki Tódor Albert a Nagyszalonta Kalendáriumot: ez már vitathatatlan hagyomány.
2018. január 03., 14:552018. január 03., 14:55
Nem csupán azért, mert egy vagy két próbálkozást ellankadni, hamvába halni épp eleget láttunk az eltelt két és fél évtizedben, hanem mert a szalontai kalendárium lelke és gerince éppen a hagyományőrzés. Biztosan vannak olyan gúnyolódó hangok, melyek szerint könnyű nekik, hiszen ott született Arany János. Így van, de sajnos nem ritkaság mostanában és régebben sem, hogy épp azok feledkeznek meg nagy szülötteikről, akikkel kertszomszédok vagy játszótársak lettek volna, ha egy időben élnek.
Határ Győző már nem élte meg, hogy örvendjen az utókor gazdag, méltó, szép megemlékezéseinek, köztük természetesen a nagyszalontaiak rendezvényeinek is a költő 200. születésnapját megszentelő emlékév során.
Arany János életműve soha ki nem fogyó értéktár: az emlékévben felszínre kerülő sok érdekes újdonság dacára a kalendáriumba is jutott, illetve ha eddig már említették is, de számomra valahogy újdonságnak ható körülmény, ami a híres Családi kör első megjelenését kísérte. Dánielisz Endre, Nagyszalonta híres Arany-tudora adja közre, hogy a verset Arany Vahot Sándor felkérésére írta, a felperzselt Losonc város lakosságát megsegíteni akaró Phönix évkönyvbe, ám megjelenés előtt Vahot sürgősen kérte, a cenzúra miatt a 11. és 12. szakasz „javítását”. Arany teljesítette a kérést, enyhítve a forradalom dicsőségére, illetve a leverés utáni nyomorúságra való utalásokon, s majd csak később jelent meg az eredeti változat.
Székely Ervin Mi vagyunk Szalonta című írását a következőképpen indítja: „Elgondolkodtam a múltkorában azon, hogy milyen lenne a világ Szalonta nélkül. Ha valamilyen szerencsétlenség miatt ez a város nem létezne. Természetesen először az jutott az eszembe, hogy mennyivel szegényebb lenne a magyar irodalom Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István nélkül. Aztán az is eszembe jutott, hogy nem lenne az égbolton Szalonta nevű bolygó Kulin György csillagász nélkül, de szegényebb lenne az orvostudomány, az építészet is.” A zárógondolata pedig: „Szalonta akkor is velünk van, ha nem akarjuk. Nem tudunk elszakadni tőle. Benne van minden »félrecsúszott nyakkendőnkben és elvétett köszönésünkben«, hiszen egy kicsit mi mindannyian Szalonta vagyunk, pontosabban belőlünk áll össze a város. Mi vagyunk Szalonta. Vigyázzunk rá.”
Tódor Albert, a kalendárium szerkesztője és kiadója ebben az értelemben köszönti, illetve a kiadvány végén így vesz búcsút az olvasóktól, ezzel is gazdagítva a nagyszalontaiak legújabb keletű, tizenöt éves, kalendáriumkiadó hagyományát.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!