Tizenötödik alkalommal szerkesztette és adta ki Tódor Albert a Nagyszalonta Kalendáriumot: ez már vitathatatlan hagyomány.
2018. január 03., 14:552018. január 03., 14:55
Nem csupán azért, mert egy vagy két próbálkozást ellankadni, hamvába halni épp eleget láttunk az eltelt két és fél évtizedben, hanem mert a szalontai kalendárium lelke és gerince éppen a hagyományőrzés. Biztosan vannak olyan gúnyolódó hangok, melyek szerint könnyű nekik, hiszen ott született Arany János. Így van, de sajnos nem ritkaság mostanában és régebben sem, hogy épp azok feledkeznek meg nagy szülötteikről, akikkel kertszomszédok vagy játszótársak lettek volna, ha egy időben élnek.
Határ Győző már nem élte meg, hogy örvendjen az utókor gazdag, méltó, szép megemlékezéseinek, köztük természetesen a nagyszalontaiak rendezvényeinek is a költő 200. születésnapját megszentelő emlékév során.
Arany János életműve soha ki nem fogyó értéktár: az emlékévben felszínre kerülő sok érdekes újdonság dacára a kalendáriumba is jutott, illetve ha eddig már említették is, de számomra valahogy újdonságnak ható körülmény, ami a híres Családi kör első megjelenését kísérte. Dánielisz Endre, Nagyszalonta híres Arany-tudora adja közre, hogy a verset Arany Vahot Sándor felkérésére írta, a felperzselt Losonc város lakosságát megsegíteni akaró Phönix évkönyvbe, ám megjelenés előtt Vahot sürgősen kérte, a cenzúra miatt a 11. és 12. szakasz „javítását”. Arany teljesítette a kérést, enyhítve a forradalom dicsőségére, illetve a leverés utáni nyomorúságra való utalásokon, s majd csak később jelent meg az eredeti változat.
Székely Ervin Mi vagyunk Szalonta című írását a következőképpen indítja: „Elgondolkodtam a múltkorában azon, hogy milyen lenne a világ Szalonta nélkül. Ha valamilyen szerencsétlenség miatt ez a város nem létezne. Természetesen először az jutott az eszembe, hogy mennyivel szegényebb lenne a magyar irodalom Arany János, Zilahy Lajos, Sinka István nélkül. Aztán az is eszembe jutott, hogy nem lenne az égbolton Szalonta nevű bolygó Kulin György csillagász nélkül, de szegényebb lenne az orvostudomány, az építészet is.” A zárógondolata pedig: „Szalonta akkor is velünk van, ha nem akarjuk. Nem tudunk elszakadni tőle. Benne van minden »félrecsúszott nyakkendőnkben és elvétett köszönésünkben«, hiszen egy kicsit mi mindannyian Szalonta vagyunk, pontosabban belőlünk áll össze a város. Mi vagyunk Szalonta. Vigyázzunk rá.”
Tódor Albert, a kalendárium szerkesztője és kiadója ebben az értelemben köszönti, illetve a kiadvány végén így vesz búcsút az olvasóktól, ezzel is gazdagítva a nagyszalontaiak legújabb keletű, tizenöt éves, kalendáriumkiadó hagyományát.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!