Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója
Fotó: Pál Árpád
Kolozsváron tartotta pénteken alakuló ülését az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, mely a magyarországi Hagyományok Háza és a Kárpát-medencei Hagyományok Háza Hálózat stratégiai partnere kíván lenni, de tőlük függetlenül fog működni.
2019. október 18., 17:182019. október 18., 17:18
2019. október 18., 17:222019. október 18., 17:22
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványról az alapító Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla református püspök és a kuratórium elnöke, Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza igazgatója beszélt az alakuló ülés előtti kolozsvári sajtótájékoztatón. Kelemen László elmondta: az elmúlt években rá kellett jönniük, hogy Erdély külön intézményt érdemel a mérete és a magyar népesség nagysága miatt.
Kelemen László kiemelte: a létrejövő intézmény kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai területi irodákkal fog működni, központja Marosvásárhelyen lesz. Az alapítvány kilenctagú kuratóriumában az erdélyi hagyományápolás kiemelkedő személyiségei, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a magyar állam képviselői vesznek részt. Az elnöki tisztséget betöltő Kelemen László az új intézmény feladatai között a három éve létrejött Hagyományok Háza Hálózat munkájának a koordinációját, a néptáncoktatók képzésének a romániai akkreditációját, a népművészet mestere kitüntetésben részesített 34 erdélyi személyiség tudásának az átadását, a magyarországi néptáncegyüttesek erdélyi és az erdélyiek magyarországi turnéinak a megszervezését, valamint az erdélyi gyűjteményekben megtalálható hangfelvételek, fényképek és filmek digitalizálását és archiválását nevezte.
Kelemen László hozzátette: a Hagyományok Háza intézményrendszerét az a felismerés hívta életre, hogy a néphagyományok élő átadása a családokban, a falvakban megszűnt, ha ezeket meg akarják őrizni, a gyakorlatot kell intézményesíteni. Az intézményvezető az MTI kérdésére elmondta, hogy az Erdélyi Hagyományok Háza fenntartásához a magyar államtól remélnek anyagi segítséget.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által alapított erdélyi magyar egyetemeket felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy az új intézmény „szimbiózisban” fog élni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Utóbbi kolozsvári karán ugyanis már el is indították a néptáncoktatói képzés akkreditációját. A püspök arról is beszélt, hogy pénteken tartotta a századik ülését a Sapientia Alapítvány. Megjegyezte: e száz ülés során az erdélyi magyar felsőoktatás ügyével foglalkoztak, és elégtételnek érzik, hogy az elmúlt húsz évben 15 ezer erdélyi magyar diák tanult a Sapientia Tudományegyetemen, akik többsége a szülőföldjén próbálja kamatoztatni tudását. A püspök megemlítette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ez idő alatt a huszadik helyre küzdötte fel magát a több mint száz romániai egyetem rangsorában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!